Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 46 —

halt 1632-ben) igy ir: «a pápa másokat megvilágosithat,

jóllehet önmaga világtalan.» Nemkülönben Aquinói Tamás (in Opuséul. 21. Cap. 10. meghalt 1274-ben) azt mondja: «szükség kijelenteni, hogy a pápában az összes kegy teljessége benne van, mivel egyedül ő adhat minden bűnösnek teljes bocsánatot.» — A «Corpus Canonum» XL. distinc- tiója igy hangzik: «ha a pápa saját és testvérei üdvét elhanyagolván, megszámlálhatatlan népeket von magával seregenként a gyehenna áldozatáéi, hogy vele együtt sok csapással megveressenek, annak (t. i. a pápának) e hibáját kárhoztatni a halandók közűi senkinek jogában nincs, mivel mindeneket őfog Ítélni.» — X. Leo, midó'n Paulai Ferenczet a szentek közzé igtatja, igy szól: «határozzuk és végezzük, hogy Paulai Ferencz a mennyei Jeruzsálembe a boldogultak kara közzé már befogadtatott és örök dicsősséggel meg- ajándékoztatott.» — Ezeken kivűl a történelem idevonatkozó ismeretes tényei közzűl is álljanak itt a következők:

V. Kelemen pápa a viennei zsinaton 1311 —1312. azt mondotta, hogy a királyoknak minden joga tőle függenek. Dandal Ferencz velenczei herczeget, Kréta és Cyprus királyát, lánczokkal megkötöztetve, az asztal alá vettette, hogy ott az ebekkel együtt csontokat rágjon. — VIII. Bonifácznak, midőn beigtatásakor 1294. decz. a Lateránba ment lóháton, két király tartotta két felől lova zabláját, az egyik III. András magyar király volt, a másik a szicziliai király. — Ugyan ez a pápa feloldozta a magyarokat a Venczel király iránti hűség alól s magát Venczelt Rómába idézte.

IV. Vallást teszünk róla, hogy akármi újat rendel a páiya, az Írás szerint vagy azon kivid, sőt akármit 'parancsol is: az igaz, isteni és idvezitŐ, és hogy ezért a világiaknak feljebb kell azokat becsülni az élő Isten parancsainál.

E czikkely tartalmának igazolása végett a következőket hozom elő: A «Corpus Canonum» 29-dik lapján ez