Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 37 — jóváhagyása reményében. Ott van a Bertalanéj vagy párizsi vérnász 1572 augusztus 24-éről, arra sincs pápai előleges beleegyezés, Írásban legalább nincs: mégis ünnepélyes nagy misét és Te Deumot tartott XÍII-dik Gergely pápa Rómában és jubileumot hirdettetett s ágyúkat süttetett el, midőn meghallotta 30,000 református egyén lemészároltatását! Azt írja Giefers a 38-dik lapon, hogy a magyarhoni protestánsok bizonyosan ismerték a katholikus egyház tanait s ily hitvallás láttára a jezsuitákat csalóknak tartották volna, a kiket a pápa a pokolra taszított volna egyenként és összesen! A mi már a katholikusok tanainak protestánsok által ismerését illeti: arra nézve megjegyezzük, hogy a hitforma tartalma és a római egyház tanítása közt különbség nincs, a mint e körülményt a második részben tüzetesen be is bizonyítom; ez az oka annak, hogy Heidegger, Kocsi Bálint, Otrokocsi s más református irók nem közük a hitforma szövegét; de ha volna is különbség: mi értéke, mi haszna van az ismeretnek és tudásnak akkor: ha azt, a mit, tudunk, kimondani nem szabad?! — Hogy pedig csalárdságuk miatt pokolra taszította volna a pápa a jezsuitákat: egyrészről tanácsos se lett volna ezt tennie, mert épen úgy megmérgezték volna, mint XIV-dik Kelement, ki 1773-ban július 21-én eltörölte a jezsuita rendet; másrészről azért nem tette volna a pápa, mert fontos szolgálatokat tettek neki a jezsuiták s mindenre felhasználtatták magokat. VIII. Kelemen pápa: «Ad futuram rei memóriám» bullájában apostoli absolutiót adott annak, ki Fulvius velenczei lakost meggyilkolja, mi meg is történt 1609 február 28 án. A 39-dik lapon azt veti ellen Giefers, hogy a praedi- kátorok, kik tudományosan képzett emberek voltak, ismerték kétségkívül a trienti vallástételt, a római kátét s általában a római egyház tanait: tehát felismerhették volna,
