Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
18 — nyilatkozatát, ki a komáromi tömlöczben raboskodott 17 ágostai hitvallású lelkész áttérését illetőleg ezt mondja: «azon időben e hitforma még nem létezett Magyarhonban, hanem régente Morva- és Csehországban volt használatban ama hires és ismeretes reformáczió végén, a fehérhegyi csata után és a mieink száműzetvén, annak csehnyelvű szövegét magokkal behozták és I L. latinra fordította azt, de bizonyos személyes gyűlöletből történt, midőn nem tudom ki által, sajtó útján közzétéve Ion, mintha az Magyar- országban tétetett volna le, Gresznev Illyés beszterczebányai lelkész neve állott alatta. De a mit ellenségei mondottak: mi igaznak tartsuk e? Bizonyos ugyan, hogy Greszner, ki a beszterczebányaiak előtt tekintélyes és a homiletikai tanulmányokban kitűnő jártassággal biró lelkész volt: vallásunkat a római pápaival cserélte fel, de hogy az új katho- likusok hitvallására akár Greszner, akár mások megesküdtek volna, nincs épen nyilván. — Búrius ez előadására megjegyezzük, hogy történetileg be van bizonyítva, hogy Greszner valósággal letette az új katholikusok hitformáját az evan- gelicusoktól elvett templomban Pozsonyban s mikor az utolsó szavakat mondta: ott az oltár előtt álltában, hirteleni vaksággal verte meg az Isten, úgy, hogy az oltártól másoknak kellett őt elvezetni. Ez történt 1674. márczius havában. De lássuk csak, hogy a 17-dik század negyedik évtizedétől fogva hol és kik tették le e hitformát?! Gróf Nádasdy Ferencz 1643. november 25-én Csepregen történt katholizálásánál nem emlittetik: használtatott-e e hitforma? Ám azért tagadni sem lehet annak használatát; mert bizonynyal ő vele se tettek kivételt a jezsuiták, kiknek műve volt az ő római egyházba térése. Kitűnik ez abból a levélből, melyet Eszterházi Mildós nádor, kinek leányának, mint jegyesének kedvéért tért át nyíltan a római katholikus
