Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
másitó beszéde emlittetik. Ez a Henning korábban alt ölsi ágostai hitvallású lelkész volt a buntschlaui kerületben; 1629-ben minden igaz ok nélkül a római egyházba lépett s ugyanazon évben egy hitmásitó beszédet tartott Jauerben, melyben önmagával együtt szüleit is megátkozta, s késó'bb egyike lett, mert ez érdemet jutalmazni kellett, az új tanács azon hét tagjának, kik 1630-ban Buntschlauba kineveztettek. A szóban forgó Krónikát 1600-ig Holstein M. buntschlaui lelkész vezette, ki azon évben Schweidnitzba hivatott lelkészül, attól fogva Schönwälder folytatta, ki 1641-ben, 74 éves korában halt meg. Peschek Adolf Kereszteli/ cseh evangelicus diakónus és a prágai királyi tudós társaság tagja ugyanily tárgyú művében azt mondja, hogy a jezsuiták az áttértektől határozott hitvallást kívántak és az 1631-ből fenmaradt ily hitvallás nem egyéb, mint a már ma magyar átokminta néven ismeretes hitforma, alaki különbséggel. Ezen ő általa említett hitforma ugyanis négy részre van osztva, az első magában foglalja az áttértek mostani hitének bevallását. Legelőször «ő atyasága» kivánatára bizonyitniok kellett a szerencsétlen eltántorodottaknak, hogy ők «jó és szabad akaratból», a ő kedves urasága iránti szeretetből s szorgalmas és kegyes működése s fáradtsága folytán tisztelendő atyaságának, kényszerítés nélkül, a tévútról és a hamis eretnek tévelygésekből az igazság útjára tértek: továbbá, hogy a pápa iránt engedelmességet tanúsítnak és a Bibliát feltétlenül nem olvassák; a purgatoriumról, miséről, egy szin alatti URvacsoráról való tanokat elfogadják, ellenben pedig bevallják, hogy két szin alatt vétele eretneki és kárhozatos; hogy Máriát, az ereklyéket és a képeket tisztelni kell, hogy egy szent misét hathatósabbnak kell tartani, mint száz lutheránus prédikácziót. így kisztették őket eddigi vallásos tanaikról most épen az ellenkezőnek nyilvánítására.
