Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
10 Elfogulatlan olvasóra nézve nem volna szükség nagy felszereltséggel és készültséggel mutogatni meg történetileg, hogy ez a hitforma jezsuita készitmény, mert egy tekintet elsőben arra, hogy Csehországban 1631 bői fenmaradt szövege e hitvallásnak kétségtelen bizonyítéka annak; a mennyiben tudjuk, hogy a hol a forradalom kiüt: onnan legelőször is a jezsuiták kergettetnek el; sőt hazánkban arra is van példa, hogy más szerzetes rendbeliek is elfutottak a forradalom vagy szabadságharczi mozgalmak elől, nevezetesen a minoriták Aradról 1708-ban a II. Rákóczy Ferencz hadainak Aradon táborozása hírére úgy elmenekültek, hogy csakis 1715-ben (a Rákóczy száműzetéséről szóló 49-dik törvényczikk megalkotása után) mertek Aradra visszaszállingózni s hogy az 1708 —1715. évig eltelt hét évi időszak alatt hollétökről, csudálatra méltóan, magának a rendnek sincs tudomása (Rácz: Zarándi Egyházmegye története. Arad, 1880. 5. lap); ellenben ahol a szabadság letiportatik, az önkényü hatalom oltalma alatt tüstént bevonulnak a jezsuiták nagy diadallal, igy benyomultak Csehországba is a fehérhegyi vesztett csata után (1620. nov. 7.) s megkezdték kedvencz működésüket, a térítést, az általok készített hitformával, — egy tekintet másfelől arra, hogy Magyarországban is az ország alkotmányának felfüggesztése és igy 1671 utáni szomorú, vérzivataros időben, a gyászévtizedben, mely a jezsuiták aranykorszaka volt, tűnik fel az uj katholikusok hitformája, és igy mind Cseh--, mind Magyarországban hasonló, sőt ugyanazon politikai körülmények közt jelenik meg: elvitázhatatlanúl mutatja e hitforma jezsuita eredetét. Magának a két országnak politikai helyzete tehát csattanó bizonyság a jezsuiták ily irányú működése s annak folytán a kérdéses hitforma tőlök származása s általok használása mellett. Mert a római katholi- czizmus, melynek legtúlzóbb képviselői a jezsuiták, nem
