Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

Élőbeszéd a III. füzethez.

1868 — 1869. években boldog emlékezetű Révész Imre debreczeni lelkipásztor mellett szolgáltam segédlelkészi minőségben. Egy napon igy szólt hozzám főnököm: «Ismeri-e

kegyed a Magyar Atokmintát, melynek külföldön egész irodalma van?» A tudatlanság miatt azt se tudtam, mit válaszoljak. Hogy mégis mondjak valamit, elkezdtem beszélni, hogy mikor Elberfelden voltam dr. Kohlbrügge Frigyes Hermann lelkipásztort meglátogatni: ott tartózkodásom alatt szóba jött a mi Enekeskönyvünk s midőn mondtam, hogy az ő Enekeskönyvükben 42. szám alatt álló «Unser Vater im Himmelreich» kezdetű ének a mi Enekeskönyvünkben is benne van: az a mintegy 20 tagból álló társaság, mely össze volt gyűlve egy egyháztagnál, arra kért engem, hogy énekeljem el magyarul, hogy meggyőződjenek, miszerint még a kótája is ugyanaz, a melyen mi énekeljük. S mikor odajutottam, hogy: «E teljes világ általad, Teremtetett, áll és marad» : a társaság nehány tagja összenézett és egymáshoz eme kérdést intézték: «Was ist das: teremtetett?»; mert úgy vélekedtek, hogy én szidalmazó szót vegyitek az énekbe, az ő, mi nyelvünkben való járatlanságuk felhasználásával. — S mikor ezt igy előadtam: akkor főnököm

igy szólt: nem efféléről van szó, hanem egy hitvallásról,

melyet azoknak kellett letenniük, a kik a római egyházba tértek. S ekkor el kezdte beszélni, hogy az 1674-diki vallásüldözés idején sok eltántorodott protestánsok, lelkészek,

l