Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

- 201 le róla. Holttestét fájdalmak s könnyhulla tások közt, a LXXXVIII Zsoltár éneklése mellett temették el.

597. S z o b o s z 1 a i Mihály, gyöngyösi református lelkipásztor. Az egri basa oltalma alatt bán- tatlanul maradt. (Lásd e könyv 63. lapját.)

598. Szodói Balogh András, sárói református lelkipásztor, Bars vármegyében. Megidéztetett Pozsonyba, a vértörvényszék elé 1674. márczius 5-dik napjára, hol megjelenvén és mindenféle téritvény aláírását megtagadván, fő- és jószágvesztésre Ítéltetett. Pozsonyból elvitetvén, Leopoldvárban vettetett fogságra, hol sok kegyetlenségeket kellett kiállani. Történt például, hogy e g y n apón négyszer v e- rette meg Kellió, még pedig oly kegyetlenül, hogy arczbőre feldagadt és vére özönlött a földre. 1675. márczius 17-én meg akarta látogatni neje, de sok sírásával és könyörgésével se nyerhette meg, hogy férjéhez bocsáttassák; pedig másnap már. márczius 18-án Leopold várból elvitetvén, el kellett hagynia a haza határait, elhurczoltatott Nápolyba, hol május 8-án eladatott a gályákra, örökös rabságra, 50 darab aranyon. Innen sok sanyaruságok s iszonyú kinza- tások után, megszabadult 1676. Február 11-én és többi társaival együtt elment Helvécziába, Zürichbe, hol csaknem 2 évig tartózkodott, szállásolván Hofmeister János logikatanár lakásában. Ugyanitt a Lava tér János bölcsészettanár felszólítására emlékjegyzeteket Írott 1676. Julius hó 17-én. jeligékul tűzvén az emléksorok felibe: Ének: 2, 2-dik versét. Szinte irt emléksorokat a biltensei református egvház lelkésze, Kaegius Jánosnak. 1677. Szeptember 17-dik napján, a Szentirásból Ján. 15, 19. versét tűzvén azok felibe. Jelszava volt: »Jövel URam Jézus!« Jel. 22, 20. A hazába visszatérése után ismét Sárón lelkészkedett, mit bizonyít az, hogy Csúzi

26