Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

betérn i egyház által 1600-ban választatott el lelké­szül. mely község fekszik a Duna jobb partján, Komárom vármegyében s tartozott a Szenczi Száki János szuperintendenssége alá. mely kiterjedt Komá­rom. Győr, Esztergom és Bars vármegyékre. Sajó- Szentpéteri is megidéztetett több tiszttársaival együtt Pozsonyba, Magyarország helytartójának nevében, lázadás ürügye alatt, mely Ívéi a protestántizmus ellenei mind a polgári, mind az egyházi szabadság elnyomását leplezgették. — 1074. január 10-én s megjelent azon év ápril 2-án Pozsonyban s már 4-én fej- és jószágvesztésre ítéltetett: hat hétig laza fogságban tartatott, két hétig pedig börtönben sa­nyargattatok, azután titkon szekérre rakatván, elvi­tetett Leopoldvárra. hol egy évi börtönfogsággal, kényszermunkákkal s kegyetlen verésekkel kinzatott: egyszer véresre verték azért, hogy nejének s gyer­mekeinek kiket nem bocsátottak be hozzá, némely szükséges tárgyak ügyében levelet irt. noha el sem küldötte volt azt, akadályozva lévén benne. Ezért Kellió Kiklós jezsuita az utcza közepén lehuzatta s hat katonával, fejétől fogva talpáig 60o ütést veretett rá. úgy hogy patakként folyt testéből a vér. Ez történt 1074. Augusztus 25-én. Mindazáltal fenyege­tésekkel oly tartalmú elismervényt csikart ki tőle Kellió. mely azt bizonyitá. hogy a mit számára rokonai vagy jóbarátai küldöttek, mindent megkapott. E naptól fogva f o g o 1 y t á r s a i t ó 1 e 1 k ü 1 ö n i t- t etett. Következő év márczius 18-án bilincsbevert lábakkal gyalog hajtatott Triesztbe, az Adriai tenger partjára, hol szűk hajóba szorittatva. Peskarába vitetett, innen ismét gyalog, számtalan sanvaruság közt Nápolyba hajtatott. Itt eladatott gályarabul 50 darab aranyon és 9 hónapig a spanyol gályákhoz lévén lánczoltatva. kibeszélhetetlen nyomort és kino­22- 169 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom