Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

— 156 —

fel is szenteltetett. Majd a Wagner Lénárt diakónus halálával 1665-ben ápril 29-éu elnyerte a diakonus- ságot és a gyülekezet rendes pásztorává lett s 2 évi működés után Wagner Márton halálával ennek utódjává lett a lelkészi hivatalban. Két zsinaton volt jelen t. i. a szebenin 1666. julius 15-én és a kassáin 1668. február7—10. napjain. Dr. Paraarius Sámuel: »De natura peccati originális« czimü 6 értekezését többek közt neki is ajánlotta. Az ő idejében történt. 1656. Julius havában, midőn még rektor volt, hogy a keresztségnél addig szokásban volt ördögűzés eltöröltetett. Midőn a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé megidéztetett 1674. Márczius 5-re, ott megjelent, de hogy a fenyegető vész elöl elvonja magát, azon téritvényt irta alá, melynek értelmében hivataláról lemondott. Meghalt 1679. Augusztus 10-én. az akkor dühöngött kholerában. Lelkésztársai: Zahler Jakab német és Kray Pál cseh ajkú lelkészek számkivetésbe mentek.

475. Pilárik István, szeniczei ágostai hitvallású lelkipásztor s berencsi esperes. — Született Zólyom vármegyében, Ocsován, hol atyja, ki szinte István nevű volt, lelkészi hivatalt viselt ott: anyját Mazurkinn Annának hivták. Itju korában igen sok viszontagság érte. Tanult szülővárosában és Besz- tercze-Bányán. Kántori állást nyert Illaván, Trencsén vármegyében. 1637-ben házasságra lépett Paarin Eufrosinával Selmeczen. 21 éves korában atyjához ment segédnek. 1639 márczius 4-én szenteltetett fel a lelkészi hivatalra, Lánjü Gergely szuperintendens által, O-Zólyomban. Felszenteltetése után harmad napra gróf Csáky Lászlótól egv tiltakozványt kapott, melynek az volt. tartalma, hogy szószékbe ne merjen lépni. Midőn atyját 1642-ben a gróf tiszttartója elűzte, részint Beszterczebányán, részint a Szepességen test-