Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
28 — elment Zürichbe, hol a. Burckhardt Konrád házánál szállásolt; ugyanitt emlékjegyzeteket is irt Lavater János felszólítására 1676. július 15-én. Zürichbe történt megérkezése után nem sokkal egy üdvözlő verset is irt Gyöngyösi István magyar akadémikus tiszteletére. Visszatérvén a hazába, ismét Léván folytatta lelkészi hivatalát, 1688-ig, mikor is bevégzé földi viszontagságos pályáját 48 éves korában. Utódává gályarabtársa Rimaszombati Kis János lett. A „Monográfiái vázlatok a barsi ref. esperesség múltja s jelenéből” 1879-ben megjelent (446. lapra terjedő) könyv 295. lapján a, Czeglédi Péter lévai lelkészsége 1655—1671-retétetik, a mi tahin sajtóhiba 1665—1674. helyett, a mennyiben mint láttuk, 1640-ben született Czeglédi s igv 15 éves korában lelkész még nem lehetett. — Czeglédi volt egyike azon négy református lelkésznek, kiket Kolonics Leopold bécsújhelyi püspök (vájjon mi köze s joga volt neki a magyar református lelkészekhez ? . . .) legelőször vasravere- tett 1674. május 5-én és a város utezáin lel s alá kisértette a bámészkodó néptömeg előtt; azután pedig a pozsonyi várba vitette s ott őrizet alá tétette, megparancsolván az őröknek, hogy hozzájok senki he ne bocsáttassák. — Jelszava volt: „Töviseken keresztül a rózsákhoz !” és 2. Kor. 1., 8. 90. Czember vagy Czimber György, új-zó- lyomi ágostai hitvallású lelkész, a Szent-Erzsébet templomában. Megidéztetvén, megjelent Pozsonyban s aláírta azon téritvényt, melynek tartalma szerint az országból ki kellett vándorolnia. El is hagyta a hazát s nejével Fibinger Zsuzsánnával elébb Bré- gába, azután Boroszlóba ment s ott maradt néhány évig, azután Lengyelországba Rawitscliba ment, de mind maga, mind felesége elbetegesedvén, Budorgba
