Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
XVII Az örömnap után gondosan elszállíthattak Helvécziába. Zürich városában előkelőknél 15 háznál elszállásolva, másfél évig élvezték a keresztyén szeretet és szabadság melegét, ott festették le^Sélyei és Harsányi arczképeit., őrizik a város könyvtárában, onnan vett másolat van meg Kollégiumunk könyvtárában. Csakis 1681-ben nyílhatott meg az édes haza határa előttük, óriás erőfeszítések, 9 felirat után, addig a külföld karolta a száműzötteket. Hitvallóink élete a világ- és hazai történelem egyik megrázó drámája, mindenikőjök élete„egy-egy szomorú való. Hittek a borzasztó szenvedések közt is s hitüket megtartották, ez képezi öröklő nagyságukat, kedves Zsoltárjuk szerint, mit a Kuyter által adott vacsorán a hajón énekeltek: Mint a Sión megállották, Nem ingadoztak! Zsolt. 125. * Nemes Debreczen városának utóbbi háromszáz éves története elválaszthatatlan a reformácziótól. Zürich városa 4 gondozót nevezett ki a hitvallók kellő ellátására. Debreczen'ugyanakkor száz meg száz bujdosó előtt nyitotta fel házait.; Zürichben arczképe, Debreczenben Emlék oszlopa van a hit- és szabadság Vértanúinak. Nagyságos Polgár- mester ur! mint e nemes Város Feje, vegye védelmébe e felajánl! Emlékoszlopot, hazai történelmünknek is egyik darabja az! A türelem, a földi és mennyei Világosság és a szabadság ereje és szelleme lebegjen úgy e Városban, mint hazánk területén mindenütt! (E beszéd az Emlékoszlop leleplezésekor tartatott 1895. Szeptember 21-én Debreczenben.) * Horváth János építő Mester és hitvese A’agy Juliánná. az ünnepély után pár hétre, 250 forint örök alapítványt tettek a Város kezébe, hogy annak kamatai szolgáljanak az Emlékoszlop épen tartása és esetleg javítási czéljára. Ugyan e czélra Csonki József szapáryfalvai egyházfi 1 forintot adott. Elhatott az Emlékoszlop hire, a Kuyter hamvait őrző városba, Amsterdámba, az ott megjelenő hollandi nyelvű képes heti lap (Eigen Haard Saját tűzhely) 1895. évi 43. száma közölte a debreczeni Emlék képét s az esemény rajzát.
