Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
99 vén a szentháromságra, hogy amaz 1668. junius 19-ki gúnyos levél után Vitnyéditől levelet soha többé nem kapott, s ő sem irt. 9. Ha már az evangelicus status jól intézte el a dolgot, s Magyar- és Erdélyország egyet ért : mi szükség lett volna ez ügyben Bethlenhez Írni ? Erre ugyan ő helyesen jegyzi meg : a hazugnak jó emlékező tehetséggel kell bírnia. De vájjon, hát a nem evangelicus status miként szervezkedett ? ! . .. 10. Épen 1669-ben, midőn e levél kél, jelen voltak Eperjesen Erdély törvényes követei, mégpedig olyanok, kik több év óta ismerték a magyarországi tervezéseket, tanácskozásokat; épenugy, mint Bethlen és a kik Vit- nyédinek igen jó barátai voltak; ha tehát ekkor Eperjesen volt Vitnyédi: nem önthette-e titkát meghitt barátainak kebelébe ? vagy ha már irt: nem bizhatta-e levelét biztosabb kezekre, mint a minőkre állítólag bízta ? ! 11. Ugyde Vitnyédi azon időben, midőn e levél keltezve van: a leghitelesebb forrás szerint nem is volt Eperjesen. (Bethlen Miklós levele az elitéit rabprédikátorokhoz, január 4-én 1675.) 12. De mi szükség is lett volna a lelkészek általi izgatásra ; nem százszorta inkább megtették volna-e azt a nemesség és tisztviselők ? 13. Az is különös, hogy épen Pozsony és más oly városok a lázitás színhelyei, melyek bizonynyal még azon mozgalom első évében is, midőn a Rákóczyzászlók alá tömegesen tódult a magyar nép, csendben és békében voltak, sőt utoljára császári őrséggel lettek megrakva, s most ezek volnának a szerepvivők? 14. De vájjon eredetiben vagy másolatban jött-e e levél napfényre ? Ha eredetiben jött: úgy az soha Bethlen kezéhez nem jutott, tehat a benne foglalt utasítások soha ténynyé nem váltak ; ha pedig csak puszta másolatban, vájjon elég-e az, az Isten és az egész keresztyén világ 7*
