Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

összeköttetésben nem álló papi testület még paedagogiai tekintetben is annyira kiismerje, hogy a népiskolai tanításban az őt megillető helyet ily határozottan megszabja. Nem a magok helyén vannak tehát e czikkek közölve Kiss Áron i. m. 722—733. lapjain. 103 A tornai református egyházaknak az abaujiakhoz, a gömörieknek és kishontiaknak a borsodiakhoz való csatlakozása bizonyosan az 1608. évi koronázás előtti I törvónyczikk ama végzéséből következett, melynélfogva „minden vallásnak vagy hitfelekezetnek saját feljebbvalói, superintendensei legyenek". 103 Szegedi Gergely énekeskönyve 1569-ből. Bpest, 1893. VIII. 1. 104 1635-ben váltak ismét külön. los Tóth S.: i. m. I. k. 29. és 32. 1. 106 Szilády Áron (Régi Magyar Költök Tára. V. k. 321. 1.) és utána dr. Kiss Áron (Protestáns Szemle. 1891. 8. 1.) egész határozottan, de minden forrásra való hivatkozás nélkül állítja, hogy 1570-ben. 107 Sárospataki Füzetek. 1860. 553. 1, hol a közlő Fabó András szerint ez Bornemiszának Beythét „papnak ajánló" levele, holott több részletéből látszik, hogy ez utóbbi már ekkor meg volt választva Sopronban. 108 Verancsics összes művei. X. k. 354. 1. 109 1567-ben még Zólyomban volt Balassa Jánosnál, 1572-ben pedig már galgóczi pap volt (Protestáns Szemle. 1891. 8. 1.). Hogy mikor lett azzá, nincs tudva. 110 1573. elején lett semptei és szeredi lelkészszó s egyszersmind a Salm udvari papjává. 111 A zsolnai zsinat 1610-ben a nyitra-bars-pozsonyi, más néven bajmóczi ev. egyházkerület magyar egyházai fölé püspök-helyetteseket (inspector) rendelt. Minthogy pedig a magyar esperességek arra hivatkoztak, hogy nekik még a bécsi békekötés előtt külön superintendenseik voltak, Thurzó György nádor Bécsben 1613. évi január 6-án kelt diplomájával megengedte nekik, hogy újra önálló superintendentiává szervezkedjenek. Bornemisza kerülete tehát ugyanazon a területen feküdt. 112 Miksa király már 1567-ben rendeletet ad ki a Sopron- és Vasmegyében mutatkozó kalvinismus elnyomására. na Hogy Bornemisza lutheránus volt, bár tényleg reformátusok felett is püspökösködött, azt még 1887-ben „Bornemisza Péter vallásfelekezeti álláspontja" czimű tanulmányommal kimutattam, de azt helytelenül tettem, midőn concedáltam, hogy „ő még az egységes protestáns vallás híve volt", holott „egységes protestáns vallás" nem is létezett, s „vallás" helyett „egyház"-at kellett volna írnom. Újabban talált bizonyíték Bornemisza lutheránussága mellett, hogy a Telegdi Miklós állítása szerint „Fejtegetés 1 czímü, ma már ismeretlen munka-