Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

azonban mindenütt a lelkészektől megkülönböztetve említtetnek a zsinat tagjaiul s minden valószínűség szerint nem is birtak azzal a hatáskörrel, mint főnökeik, püspökválasztáskor például épen nem lehetett szavazati joguk.

144 A zsinatokon mint hallgatók, világiak is lehettek jelen, de azoknak tárgyalásaiban tényleges részt bizonyára nem vehettek, szavazati joguk pedig épen nem volt,

145 s csakis közvetve gyakorolhattak befolyást a végzésekre. Hanem aztán ebbeli hatalmokat kétségenkívül teljes mértékben ki is aknázták azok a tekintélyes főurak, a kiknek a pártfogásuk mellett, vagy épen birtokukon tartatott egyik vagy másik zsinat. A zsinatra való megjelenés általában véve kötelező volt a tagokra nézve. A herczegszőlősi kánonok ebben a tekintetben a legszigorúbb álláspontra helyezkednek, midőn kimondják, hogy „valaki penig az közönséges gyűlést elmulatnája és reá nem menne, ha magát tisztességes és elég okkal meg nem mentheti, azt közakaratból tisztétől megfosztjuk." 146 Csaknem tökéletesen ugyanezekkel vakkal fejezi ki magát a dunántúli lutheránusok törvénykönyve,

147 mely eltávozott ezzel attól az enyhébb állásponttól, amelyet tizenegy évvel azelőtt a csepregi czikkek foglaltak el, midőn az első izben távollevőket három forintra büntetik s ismétlés esetére tartják fenn a hivatalvesztés büntetését. 148 Ez utóbbit egészen mellőzte a két tiszamelléki református egyházkerület, a tiszántúliban érvényes „kisebb czikkek" ugyanis a tiszáninneniben alkotott „felsőmagyarországi czikkekkel" összhangzólag a zsinatról ok nélkül elmaradó lelkészeket három-három forintnyi birsággal sújtják, minélfogva a beregieket hivatalvesztéssel fenyegető püspök a daczoskodó egyházmegyével szemben csak különleges eljárást gyakorolt, a mit bizonyosan nem a maga fejétől tett, hanem erre az alkalomra hozott előleges zsinati határozat alapján. A zsinatot a püspök hívta össze, a mint azt általában mutatják az erre vonatkozólag fenmaradt adatok. Nem