Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

időre, talán már 1559-ben hivatalosan is megszerezte neki a vezéri pálczát, melyet a papsága első évében folyt vallási viták közt tényleg szintén ő tartott a kezében. III A lutheránusok és reformátusok közt Kálmáncsehi idejében megindult s Melius által egész erővel tovább folytatott küzdelemnek az 1559. év képezte forduló pontját. A reformátusok minden rohamos szaporodásuk mellett is még mindig hátrányban voltak ellenfeleik mögött, de az 1559. év gyökeresen átalakította ezt a helyzetet. Melius előbb az erdélyi magyar nemességnek egy tekintélyes részét, most pedig püspöküket, Dávid Ferenczet s vele Heltai Gáspárt vitte át a kalvinismusra. És mindezt mily bámulatosan gyors egymásutánban! Dávid nemcsak lemond az év első felében lutheránus püspöki állásáról,

53 hanem e forrongásteljes év további folyamán egész meggyőződéssel harczol a magáévá tett kálvini nézetek mellett, melyeket miután augusztus 14-én

53 Medgyesen a szász papok ellen minden eredmény nélkül védelmezett, pár nap múlva, augusztus 18-án Melius társaságában a Kopácsi István elnöklete alatt Nagyváradon írásba is foglalt. Végül november 2-án aztán Marosvásárhelytt megtartották „a keresztyén tanítók mind egész Magyarországból

54 s mind Erdélyből" az első magyar református zsinatot, mely az urvacsorájáról való felfogásukat magyar nyelven állapította meg.

55 Dávid püspöki széke nem sokáig maradt üresen. Utódjául Alesius Dénes magister, szászfenesi lelkészt, a gyalui káptalan dékánját választották. Hogy vájjon már 1559-ben történt-e ez, vagy pedig csak miután az 1560. évi január 10-én tartott medgyesi zsinat Dávidokat a lutheránus egyházból ünnepélyesen kirekesztette? nem tudjuk biztosan, de már a mikor az 1561. febr. 6-án a lutheránus és kálvinista elvűek között tartott hitvita alkalmával Alesius a 2