Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.
halála után Szegedi az egész kerületnek superintendense lett, ennek 1572. május 2-án történt elhunyta pedig az általánosan elfogadott nézet szerint egész 1607-ig fejetlenül hagyta az újra egygyé vált kerületet. Csakhogy ez tévedés, mert ebből az időközből is van tudomásunk egy püspökről, Körtvélyesi Jánosról, ki minden valószínűséggel czeglódi pap lehetett s 1592-ben püspök volt. 40 Hogy ezelőtt mikor foglalta el hivatalát s ezután mikor fejezte be működését, nem tudhatjuk, de ennyi is tökéletesen elég az eddigi vélekedés megdöntésére. A superintendentia eredetileg a váczi püspökség dunajobbparti s dunatiszaközi részein négy egyházmegyéből állott; ezek: czegiédi (ma kecskeméti), ráczkevei (ma solti), ó-budai (ma vértesaljai) és váczi (ma pesti), melyekhez valószínűleg még ebben a században a tolnai csatlakozott. A nagyváradi katholikus püspökség területén is fontos események történtek ez alatt. A György barát utódjának, Zabardy Mátyásnak 1556. augusztusában bekövetkezett halála üressé tette ezt a püspöki széket. Igaz ugyan, hogy neveztetett ki utódja a Forgách Ferencz személyében, de ez csak névleg volt püspök, mert állandóan távol élt egyházmegyéjétől, melyben már különben is mindenfelé erősen gyökeret vertek a javított vallás tanai. A Zabardy püspök halálával egy kiváló fontosságú országos esemény esik össze: Erdélynek s a hozzá kapcsolt részeknek, melyekbe a váradi püspökség területének jó része beletartozott, Izabella és János Zsigmond uralma alá visszajutása, a kiknek hazatértéig már ugyanazon év márcziusától Petrovics Péter volt a rendektől választott helytartó ; ugyanaz a derék protestáns főúr, a ki mikor a temesi bánságot birta, ott tartatott protestáns zsinatokat, melyeknek egyike épen a püspöki hivatalt szervezte. Ugyancsak része lehetett e mellett egy másik nevezetes zsinat előkészítésében és sikerében ; alig jutott 1552-ben birtokába a munkácsi vár s vele együtt az egész környéket magában foglaló kiterjedt uradalom, Beregszászban mindjárt, már ez év végén zsinatot