Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.

sőt goromba szavakban fejezte ki főpásztori aggodalmait. A bárónétól kérdi: „Miben volt a róm. kath. hit a Méltóságos asszonyhoz mint leányához oly mostoha, hogy azt ily szemtelenül elhagyni nem sajnálja s ily gyalázatosan megtagadni nem átallja? Ha lelkét örökkévaló veszedelemnek koczkájára kitenni nem irtózik s ezen szándékában megmaradni kivan: én a Méltóságos asszony, mint édesanyja ellen rugódozó gyermeket minden illendő módokkal engedelmességre hajtani kényteleníttetem stb." A Wesselényinek szóló levélben hasonló hangon és fenyegetések közt írja, hogy „miután bárónéjának lelkét nagy veszélyben látja lenni, azért semmit el nem mulat, annak szándékát — ha véghez vitte volna is — megfordítani, mely dolognak a báró a császár előtt kárát és gyalázatát fogja tapasztalni" stb. Kollonics László püspök pedig, mihelyt értesült, hogy Cserey Ilona most már Kálvin tévtanait vallja, e felette rossz példából eredhető nagy kár meggátlásáórt Zolnay Antal esperes-plébánust és a szilágy-somlyói minoriták pater-praesidensét azon megbízással küldötte Zsibóra, hogy a bárónét előbbi hitére visszatéríteni kisértsék meg. A nevezettek el is mentek a „zsibói expeditióra"; Wesselényi szívesen látta őket, jól ettek és ittak, majd nejéhez is bebocsátotta, ki azonban nem sokat vitatkozott velük, s a maga vallása igazságáról való meggyőződósének kijelentése után elbocsátotta őket. Batthyány püspök fenyegető levelei s a lelkiatyák Zsibóra kiszállása mitseni eredményezvén, a két püspök az udvari kanczelláriánál emelt panaszt, melyben Cserey Ilonának a róm. kath. egyháztól nyilván eltérését s általa Kálvin tanainak elfogadását mint felette gyászos esetet siratván: kérik, hogy egyfelől Wesselényinek, ki neje szivéből az igaz vallást gyökerestől kitépni igyekezett, szigorú elbánás alá fogását; másfelől Cserey Ilonának hat heti oktatás végett a nagyszebeni apácza-zárdába küldetését, végül pedig gyermekeiknek tőlök elvétetését és a róm. kath. hitben való neveltetésük végett nagyatyjuk gyámsága alá adatását elrendelni kegyeskedjék.