Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.
meglátogatta. Úgy látszik, hogy szándékában volt a pécsi püspökség északi részeit is reformálni s a többihez csatolni a maga kormányzása alá. Ámde eddigi kerülete közelebb lakó püspököt óhajtott s így választották meg az ő helyére már 1554-ben Szegedit az „egész Baranya" 38 püspökévé. Ennek daczára Sztárai mégis tovább folytatta püspöki hivatalát, most már mint a Tolnamegyében s talán a Baranyamegye északi részében levő egyházak feje. 30 A pécsi püspökség területén e szerint egyelőre két protestáns superintendentia alakult, a melyek akkor is megmaradtak, a mikor Szegedi a Horváth Márk kívánságára 40 1558-ban Laskóról a veszprémi katholikus püspökséghez tartozó 41 somogymegyei Kálmáncsára költözött. Innen ugyanis a Kálmáncsa környékén levő somogyi egyházakkal együtt a közelében fekvő felsőbaranyai egyházakat kormányozta ezután. A távozásával megürült laskói papságot ismét Sztárai foglalván el, az alsóbaranyai és szlavóniai egyházak felett újra csak reászállott a püspöki tiszt. Bizton következtethető ez abból, hogy az ő Laskóról Pápára, Szegedinek pedig Kálmáncsáról Ráczkevébe pár év múlva történt távoztok után hasonlóan két kerületet képeztek a pécsi püspökség területén létező protestáns egyházközségek, az pedig alig tehető fel, hogy ha Sztárainak ugyanazon dioecesis távoli részében való lakása okul vagy ürügyül szolgált közel lakó püspök tételére, olyan következetlenségbe estek volna, hogy Szegedinek nemcsak távolba, hanem egyenesen más dioecesishez tartozó gyülekezetbe költözése hasonló eljárást ne vont volna maga után ; úgyszintén az sem igen képzelhető, hogy a baranyai egyházak négy évről négy évre hol két, hol egy püspököt láttak volna szükségesnek s ily rövid időközökben egymásután kétszer-háromszor hol egyesültek, hol szétváltak volna. 4:1 Midőn Sztárai elhagyta ezt a vidéket, irodalmi és reformátori működésének fő szinterét, ott a Szegedi Kis István hatása alatt már nagyon elterjedt a helvét irányú reformáczió szelleme s a lutheránus Sztárait a Pápára való