Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.
jutalom elnyerése után már csakugyan megnyugodhatott volna. Leánya szerencsés, ő maga gazdag, mi sem hiányzott, hogy boldog megelégedésben éljék tovább az életet. Ámde ő nem tudott megelégedni azzal a sokkal, a mit már elért, még annál is többet akart. Ügy látszik, hogy a királynénak kitűnő kegyelmi ténye csak a vallási fanatismust hizlalta nála, mely mint rossz szellem nem hagyott neki nyugtot, hanem folyton sarkalta, hogy unokáinak a földi mulandó boldogság mellé az egyedül idvezítő anyaszentegyház kiváltságos tulajdonát képező mennyei örök boldogságot is minden áron megszerezni iparkodjék. Mintha csak a gazdagságának dicsőségével és a király által felmagasztaltatásával dicsekvő Hámánt látnánk újabb kiadásban magunk előtt, a mint mondja: „mindezek kicsinynek láttatnak nekem, míg unokáimat a római egyház kapujában ülni nem látom". S hogy oda ültesse, egész a szívtelenséggel, sőt mondhatni őrültséggel határos makacs kitartással dolgozott azon. Midőn leánya közeledett az anyasághoz, nemcsak a becsületkérdésben annyira kényes katonai szellemet hívta összeköttetései útján segítőül, hogy Wesselényit nemesi szavára tett ígéretének beváltására szorítsa: hanem a helytartótanács által a galicziai polgári hatóságot is utasíttatta ügyelettel lenni arra, hogy a születendő gyermek róm. kath. pap által kereszteltessék meg. Az ellene ekként két oldalról is intézett támadás nem kevés kellemetlenséget okozott Wesselényinek. A becsületszónak hangoztatása erősen feszélyezte mint katonát, s még inkább bánta az arisztokrata gőgtől nem mentes főurat a kerületi főnöknek a nyert utasítás értelmében való föllépése s vele szemben tanúsított eljárása. A főnök hivatalbeli túlbuzgalma a kitörésre könnyen hajlandó Wesselényit is túlságba ragadta s megtörtént nem ugyan — mint Kemény Zs. beszéli — a hajnak erőszakos módon fürtökbe göndöríttetése és rizsporoztatása, hanem éles nyilatkozatok közben az egykori fodrászinasságra való czélzás. 27 A hivatalos tekintélyében s egyéni hiúságában erősen