Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

állás, a mire, a Ferdinánd gondolkozását ismerve, el lehettek készülve. Ezt a kapcsot csak a superintendensben találhatták fel, s ha a medgyesi zsinaton még nem határoztak ilyennek tételéről, a vallásszabadság feltétlen megnyerése után tovább már nem volt szabad megválasztását halasztaniok. Csakhogy a jövő eshetőségeire való tekintettel, érdekökben állott lehetőleg a barczasági vagy szebeni káptalanból választani, nem pedig abból az öt káptalanból, melyek formailag még akkor is függési viszonyban voltak a gyulafehérvári püspöki megyéhez. 11 Csak így remélhették, hogy megválasztott superintendensök mint nem feljebbvalójának, bátran ellensúlyozhassa a katholikus püspöknek ellenök irányzott törekvéseit. A barczasági káptalanból az irodalmi működéséről ismert Wagner Bálint, brassói első pap, a szebeniből a nagyszebeni első pap, Wiener Pál jöhetett leginkább szóba.

13 Nem tudni, mi okból ? talán mert a püspökválasztó zsinatot (1553. febr. 6-án)

13 Nagyszebenben tartották s így a szebeni káptalan papjai könnyebben többségre juthattak, ez utóbbi választatott meg. Ideje is volt a lutheránus egyházkerület megalakulásának, mivel ugyanez év folyamán tizenegy évi üresedés után csakugyan elkövetkezett a katholikus püspök kinevezése u a Bornemisza Pál személyében, ki nem is késett próbát tenni a katholicismusnak újból talpraállítására.

15 Az erdélyi szász lutheránus superintendentia megalakulása példaadó hatást gyakorolt a gyulafehérvári püspöki megyének többi alkotó részeire. Ez ugyanis, míg egyfelől nem foglalta magában az egész Erdélyt,

115 addig másfelől az ekkor hozzá kapcsolt részek közül a mai állapotot véve, az egész Szilágymegyére, úgyszintén Ugocsa- és Szatmármegye nagy részére (Nagybánya vidéke Máramaroshoz tartozván, az egri püspökség jurisdictiója alatt állott) és Szabolcsmegyéből Nyírbátor környékére több-kevesebb idő óta kiterjedt. 17 Ezeknek a magyar lakossága hasonlóképen korán követője lett a reformácziónak, a minek egy nagyfontosságú zsinattal örök emléket is állított. Ez az 1545.