Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.
A neveléstudomány terén is magyar nyelven az első kézikönyvet pietista pap, Bárány György írta Francke után. Erről mondja dr. Kiss Áron Nevelés- és Oktatástörténetében: „1711-ben megjelent végre az első magyar paed, mű: Francke Oktatása a gyermeknevelésről (Halle, fordította egy névtelen prot. tudós: B. G.)." 51 Jellemző dolog, hogy Bárányunkat ilyen szaktudós 1875-ben is még névtelen protestáns tudósnak mondja. De ugyanő volt az, ki Bárány nevét kikutatta s 1880-ban már e szavakkal adózik a pietista pap érdemeinek: „0 különösen arról nevezetes, hogy Francke „Oktatás a gyermeknevelésről" czímű munkájának kiadása által ő lett nálunk nemcsak a vallásos, de általában az újabb nevelési irodalom kezdője." 52 Bárány Francke után eme, ma már igen ritka, 12-edrétű 120 lapra terjedő kis munkában a gyermeknevelésről szóló oktatását a következő fejezetekben tárgyalja: I. A gyermeknevelés méltóságáról. H. Az elmére való gondviselésről. Hl. A kegyességre vezető eszközökről. IV. A három virtusokról (igazságszeretet, engedelmesség, szorgalmatosság). V. Az evangéliumi módról, mely szerint a gyermekek a Krisztusban való igazságra vezettesenek. Már ezen fejezetek czímeiből is látnivaló, hogy miként a pietisták általában, Bárány is Franckeval a vallást teszi a nevelés központjává. Ebben látja azt a leghathatósabb eszközt, mely a nevelés czélját biztosítja. Istenfélelmet, igazi vallásosságot kivan a nevelőtől is. Ha ez nincs meg szivében, nem is vár sikert munkájától. Már a bevezetésben felhívja a szülőket, hogy mielőtt praeceptort fogadnak a házhoz, vigyázzanak reá: Krisztus lakozik-e benne, vagyon-e jó vége (czélja) és miért adta magát e functióra? Szemökre veti a szülőknek: „Holott Pharaó az ő barmait sem akarta egyebekre bízni (I. Móz. 47, 6.), hanem a kiket arra alkalmasaknak talált: mi nálunk olyanokat vesznek néha oskola mestereknek, a kik semmire sem alkalmasak s erre a szent munkára elegeknek kell lenni nékiek". A praeceptor mikor a nevelésre vállalkozik
