Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

sokat, úgy a sok hiába való beszéddel és abból folyó bűnnel járó nász előjárást". Tiltják még ugyanezen Rendelések, hogy az iskolás gyermekek Balázs- és Gergely-napján a szokott ocsmány énekkel és bohóczos ugrándozással járják be a községet. E helyett egyházi énekeket énekeljenek inkább.

30 A pietisták erkölcstanában hibáztatni lehet azt, hogy a jutalmat és büntetést, mint a jóra serkentő és a gonosztól visszatartó nevelési eszközöket felettébb előtérbe helyezik, a mi már egyéb erkölcsi indító oknak, pl. az Isten iránt való szeretetnek rovására történik. De ezen kisebb fogyatkozások mellett a gyakorlati keresztyén élet terén, a mélyebb, igazi vallásosság fölelevenítése és az erkölcsi viszonyok javítása által igen nagy érdemeket szereztek a XVIII. század első felében élt eme magyar pietista papok. Egyes kiválóbb érdemeik: a gyermeknevelés felkarolása, a nép és gyülekezetek hű gondozása, a papi hivatás betöltésében tanúsított komolyság és lelkiismeretesség, a tudományok művelése termékeny irodalmi munkássággal, s végül a nemzeti szellem ápolása oly korban, melyet általában nemzetietlennek szoktunk nevezni. Ezen érdemeiknél fogva méltán megilletné ezen férfiakat, hogy a magyar irodalomtörténet is több figyelemmel és elismeréssel legyen irántuk s Torkos András és Bél Mátyás mellett a többiekről is legalább tudomást vegyen.

31 VI. A pietismus érdemei a gyermekek vallásos nevelése körül. A pietisták mint a konflrmácziói oktatás kezdeményezői. A pietisták megértették Krisztus Urunk ama mondását: „Valaki egy ilyen gyermeknek gondját felveszi az én nevemben, nékem veszi fel gondomat" (Máté 18, 5.). Megértették, hogy az emberiségnek erkölcsi javítása főként a gyermeknevelés által eszközölhető. És őket eme magasztos, de nehéz munkára a Krisztus iránt való szeretet, a hit ereje indította.