Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

I. Melanchton szülői. Gyermek kora

9

a szavajárasa: a ki tovább nyújtózik, mint a takaró ér, az elöbb-utóbb tönkre megy s még az akasztófára is kerülhet. Azt is sokszor mondta: A földniivesnek három részre kell termését osztani. Az első rész arra való, hogy legyen a következő évre vetőmagja; a második részt fordítsa adója kifizetésére és a szegények gyámolitására s csak a harmadik — az utolsó — rész szolgáljon szükségletei fedezésére. E jó háziasszonynak édes anyja a hires és tudós Reuchlin Jánosnak a testvérje Erzsébet volt.

Hogy a két, egymást szerető lélekből egy pár lett, abban jó része volt Fülöp választó-fejedelemnek, ki közbenjárt abban, hogy a jómódú kereskedő, ki már polgár- mesterséget is viselt, leányát a fegyverkovácsnak adta. A fejedelem iránt táplált tisztelet birta a fiatal házaspárt arra, hogy hálája kifejezéséül első gyermekét Fülöp névre kereszteltesse.

Schwarzerd György az akkori szokás szerint fia születés-napján felkereste a pfalzi csillagvizsgálót, Hasz- furtot s kérte: jósolja meg a csillagok állásából, mi sors vár fiára ? A csillagvizsgáló erre azt mondta : a balti tengeren egy hajótörés alkalmával veszély fenyegeti. Ezt a jóslatot a fiú soha sem feledte el.

Schwarzerd Györgyék házasságát Isten Fiilöpön kívül még négy gyermekkel (Anna, Margit, Borbála és György) áldotta meg. Az apát mestersége gyakran elszólitotta hazulról s a gyermekek nevelésére nem fordíthatott akkora gondot, mint maga is szerette volna. — A jó öreg apa, Reuter János, nagyon szerette unokáit, magának is volt iskolába járó fia — János — magához vette tehát a két fiút s gondoskodott tanításuk- és nevel-