Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

III. Melanchton Tübingában

7

tanítványai számára, később kiadott görög nyelvtanának alapvonalait.

Egy év múlva a második fokú akadémiai rangért — a magisterségért — folyamodott. Nem adták meg neki, hiszen még gyermek volt. Ez elkeserítette s gyakori lázát hozva fel okul, kilépett, a heidelbergi egyetemről s Tiibingába ment.

III.

\]elanchton ^übingában.

A tübingai egyetemet 1477-ben alapította Eberhard würtembergi herczeg, kiről azt jegyezték fel, hogy midőn egy alkalommal a fejedelmek és herczegek együtt voltak s mindenik elősorolta s dicsérte országa s tartománya nevezetességeit csak annyit mondott: „Az én országomban nincs semmi nevezetes dolog, de azt el merem mondani és ezzel dicsekszem is, hogy alattvalóim bármelyikének házában, bármelyikének ölébe nyugodtan álomra hajthatom fejemet.“ Olyan szép jellemzése ez Würtemberg lakossága és herczegének, milyent — kivéve az egy magyar királyt — manapság is kevés uralkodó merne népéről és magáról elmondani.

Mikor Melanchton Tübingába megérkezett s az iskolai törvényeket aláírta (1512. szept. 17.) az egyetemen élénk élet uralkodott. Azonban, hogy Melanchton tübingai életét megérthessük s munkálkodását méltányolhassuk egy kis kitérést kell tennünk.

Az egyetemi oktatás körül ebben az időben különösen két dolog vonja magára figyelmünket. Az egyik