Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

XI. A schmalkaldeni háború

arra késztették: ne menjenek Ágostába, hova őket rendelték, hanem a további események bevárásáig maradjanak Nümbergben. Hogy azonban ne vesztegeljen tétlenül 32 nyilvános előadást tartott a gymnasiumban. A háborús hírek egyre jobban zavarták. Szeretett volna már övéinél odahaza lenni. Többször kérdést intézett az udvarhoz: Mit csináljon? Elmenjen-e Tri- dentbe, vagy pedig visszatérjen "Wittenbergbe ? Kérdéseire válasz soha se érkezett. Csak később tndta meg, hogy küldetése s Nürnbergben való időztetése csak arra való volt, hogy a fejedelem vele titkos terveit annál jobban elrejtse s elleneit tévútra vezesse. Mikor a hosszas várakozást elunta, márczius 9-én visszaindult Wittenbergbe, hova 20-án szerencsésen meg is érkezett. A világtörténelmi események ez alatt rohamlépésekkel haladtak előre. Móricz boszút akart állani a császáron azért, mert adott szava ellenére, ipát, Fii- löpöt elfogatta s János Frigyes szász választó fejedelemmel együtt még mindig fogva tartotta. Terve az volt, hogy a császárt elfogja.

Nagy titokban megkötötte II. Henrik franczia ki- rálylyal a chanibord friedewaldi szerződést, a melynek értelmében Henrik 240.000 tallért bocsájtott Móricz rendelkezésére, Móricz pedig a schmalkaldeni szövetség tagjai tudta és beleegyezésével a német főhatóság kikötése mellett Metz, Tóul és Verdun városokat Ígérte Henriknek.

E közben Magdeburg városát ostromolta, hogy a császár nevében e városon, (mely az ágostai interimnek ellene szegülő papoknak biztos menlielyet nyújtott) a birodalmi átkot végrehajtsa. Mikor a franczia királylya

119

H