Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
X. Melanchton családi élete, jellemzése
97 másik kezében könyvet tart és olyas. Mikor a franczia arczán a csodálkozást észrevette, elkezdte előtte a család-apa kötelességeit fejtegetni. Máskor egyik leánya tovább elmaradt, mint a mennyi időre eleresztették. Melanchton kérdezte tőle : mit mond majd, ha édes anyja megpirongatja P Á leányka gyermeki együgyiiségében azt mondta: semmit! Gyakran rá gondolt az apa e szóra s azt mondta: ellenségeim piszkolodásai alkalmával én is igy teszek! Később azonban gyermekeiben nem nagy öröme telt. György már 2 éves korában meghalt; Apja nagyon sajnálta, mert úgy vette észre, hogy igen szép tehetsége van. Az apa kedvenczét — Annát egy Sa- binus György nevű tudós, de nyugtalan és gőgös ember vette nőül (1536). Sabinus összeférhetlen természetével s felesége iránti durvaságával sok fájdalmat okozott apósának. 1538-ban frankfurti egyetemi tanárrá lett. Frankfurtban azonban csakhamar kelletlenül érezte magát s apósa közbenjárása segélyével az újonnan felállított königsbergi egyetem rektorává szeretett volna lenni. Melanchton tudta, hogy a fiatal házaspár között eddig is mindennapiak voltak a zajos jelenetek, attól félt, Sabinusnak csak az a czélja, hogy felesége a szülői háztól távolabb legyen. Nem is tett veje érdekében egy lépést sem. Melanchton jó barátja Camerar azonban addig járt a dolog után, mig Sabinus nagyra- törő vágya beteljesedett. A házaspár között azonban a viszony egyre rosszabbra fordult. Anna egy ideig szülői házánál otthon volt s csak később utazott két gyer7