Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - I. Fejezet: A hitigazság tárgyáról, vagyis az Istenről és művéről

koztatása — revelatio Dei primitiva et universalis —, vagyis azon külső ténykedése, melynél fogva a mindenséget végtelen erejével — virtute infinita — létre hivta — produxit —. Ez isteni ténykedés lefolyását megírva találjuk a Mózesféle teremtéstörténetben, melynek igazsága Isten igazmondásán alapszik. Isten műve az ő szavának ellent nem mondhat, következőleg a teremtésről szóló tannak az írásban foglalt anyagon kell felépülnie. 2. A teremtés oka — causa creationis — háromféle: a) A teremtés alap vagy szerző oka — causa creationis principális s. effíciens — egyedül a háromegy Isten — solus Deus triunus —, m. p. tekintve a ténykedés rendjét — ordo operandi —: az Atya-Isten lét- s életalap; a FiúIsten lét- s életközeg; a Szt.-Lélek-Isten lét- s élethatalom s kötelék. — Deus Pater — Ezs. 44. 24. — omnia quae sunt per Verbum seu Filium — 1. Jan. 3. 10. — in Spiritu — Gen. 1. 2.; 33. Zsolt. 6. — produxit —. b) A teremtés mozdító oka — causa impulsiva — egyedül Isten jósága — bonitas Dei sola —, minélfogva Isten magát és a legfőbb jót közölni akarta — sese et summum bonum communicare voluit —. c) A teremtésnek eszközi vagy szeroka — causa instrumentális — nem volt — nulla fűit —. 3. A teremtésnek anyaga — matéria creationis — nem volt — nulla datur —. A világ tisztán az isteni akarat ténye. Isten akaratának — velle — a mindenség léte — esse — közvetlen eredménye. — E szerint a teremtés : teremtés a semmiből — creatio exnihilo; creare = producere ex nihilo —. Isten a világot a semmiből hívta létre. Az Aristoteles-féle tétel: semmiből semmi sem lesz — ex nihilo nihil fit — Istennel szemben meg nem állhat, mert a semmiből — ex nihilo — semmi sem lesz a természet erői által — per vires naturae —, de Isten végtelen ereje által — per vim Dei infinitam — minden a semmiből teremtetett — omnia creata sunt ex nihilo —, még pedig nem a viszonyos semmiből — nihil privativum—, vagyis a platonicusok „nem létező"-jéből — rö fxr) ov —, mint a létező-vei — ró ov — szembeállított chaosból — vty ctuoocpoq, matéria inhabilis et rudis —, hanem az egyáltalános semmiből — nihil negatívum —, mint minden lét tagadásából — negatio omnis entitatis —.