Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - I. Fejezet: A hitigazság tárgyáról, vagyis az Istenről és művéről

Der Gottesbeweis. (G. Pr. 31.1.) Burghausen. 1885. E. Hering, Der letzte Grund der Dinge; oder lässt sich das Dasein Gottes beweisen? (64.1.) Hannover, Norddeutsche Verlagsanstalt. (O.Goedel.) 1885. Th. Gabriel, Ableitung des Ursprungs der Gottesidee aus dem. Bedürfnisse der Menschenseele. (24.1.) Hamburg. 1886. Daub, Kritik der Bew. für das Das. G. ülrici, Gott u. die Natur 79.1. K. E. v. Baer, Ueber Zielstrebigkeit. (Studien s a. t. II. 171. 1.) Heman, Aphorismen über das Gewissen als Quelle des Gottesbeweises. (Jahrb. f. d. Theol. III.) Bávid Ferencz, Az egy ő magától való felséges Istenről. Kolozsvár. 1571. U. a. Az egy atya Istennek és az ő sz. fiának igaz istenségekről. Kolozsvár. 1571 U. a. Rövid magyarázat.... az igaz Istenről stb. Gy.-Fehérvár. 1567. Pázmány P., Az nagi Calvinus hiszec egy Istene. N.-Szombat. 1609. P. Witfélt P., Hiszek egy Istenben. Kassa. 1671. Bévai M., A tiz par. mag'arázatt'a. Krakkó. (XVI. sz.) Tzeglédi Gy. és Káróli P., Az egész Világon való ker. Vallásoc az egy igaz Isten felől. Debr. 1569. Sz. Molnár Alb., Az ker. religióra való tanítás. — Calvin Instit. ford. — Hanau. 1624. Bornemisza P., Az ker. hitnek tudománya. Szempten. 1577. Boros Gy., Jahveh. — Ker. Magvető'. — 1883. Az Isten, lényege — essentia — szerint egy — unus — és végtelen személyes szellem — immensus spiritus, una essentia divina individua —, 18 ) 1. Az Isten-ismeret — notitia seu cognitio Dei. — Az Istenismeret kétféle: a) Természeti Istenismeret — notitia Dei natu­ralis — az, minélfogva az ember a természet világosságából — ex lumine naturae — rájut arra, hogy valami fölény — aliquod supremum numen — létezik, ki bölcseségével s hatalmá­val — sapientia et potentia — az egész világot kormányozza. E természeti ismeret szintén kétféle — duplex —: a) belénk oltott — cognitio insita seu implantata, «'uqpwog —, mely mint ilyen, az eredetileg velünk született istentudaton — lumen naturae insitum — és ß) szerzett — cognitio acquisita, enUTtjxog—, mely, mint ilyen, Istennek a természet és történetben nyilvánuló működése szemléletén alapúi. A természeti Istenismeret magában véve is igaz ugyan, — apostolus eam diserte dicit álfóeiav Rom. 1. 18. 25. — de 18 ) A. C. P. I. Art. I. De Deo. 1. 2. p. Ap. C. Art. I. 1. p. Ap. C. Art. XXIV. (XII.) 27. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom