Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - V. Fejezet: A hitigazság teljességéről, vagyis a végső dolgokról

[iártúotg — szóló tan pedig egyenesen absurd és otromba nézet — absurda et bruta opinio —. Ebből világos, hogy tehát a lélek halhatatlan. A lélek halhatatlanságát egyébiránt többféle érvekkel lehet bebizonyítani, melyekről azonban előre is megjegyezzük, hogy azok a vallásos hit közvetlen meggyőző erejét nem pótolhatják, hanem legfeljebb csak is támogatják, szilárdítják. Ilyen, a természet és történet világosságából — e lumine naturae et históriáé — merített érvek: a) alehetségi érvek — argumenta possibilitatis (physicae et morális) —, melyek az isteni mindenhatóságból és a természeti analógiából; b) a szükségességi érvek — argumenta necessitatis —, melyek az isteni igazságos viszszafizetés szükségességéből ; c) az igazsági érvek — argumenta veritatis —, melyek a Szent-írásból s főként Jézus feltámadása tényéból indulnak ki.*) in quem introducunt animas patriarcharum et omnium sanctorum V. T. ante Christi ad inferos descensum demortuorum, quas in hac cellula poenam damni temporalem sustinuisse adferunt, donec, peccati originális debito per Christi mortem dissoluto, ex ea liberatae ad fruitionem coelestis beatitudinis fuere introductae, cum Christus ad inferos descendisset. 5) Coelum, in quod animas sanctorum ab omnibus peccatis plene purgatas admittunt. Ordo illarum contignationum juxta pontificios talis est: Infernus in ipso terrae ventro positus est, huic proximum purgatórium, quod est contignatio quasi secunda, illi contiguus est limbus infantum, cui proxime superincumbit limbus patrum, qui hodie, translatis in coelum a Christo patribus, prorsus vacuus est. *) A későbbi dogmatikusoknál a halhatatlansági bizonyítékok sora körülbelül párhuzamosan az Isten létére vonatkozó — pro Dei existentia — argumentumokkal egész művészi csoportosításban jelennek meg. I. Elméleti — speculativ — érvek: 1. Metaphysikai bizonyíték : A lélek anyagtalan, egyszerű, tehát pusztulhatatlan. — Plató, Cicero, Mózes Mendelsohn (Phaedon 1767.), a positiv herbartiak, az új leibnitzi iskola, Teichmüller. 2. Teleológiai vagy theologiái bizonyíték : A földön az ember lelki tehetségei teljesen ki nem fejlődhetnek, tehát a földi léten túl is kell a léleknek léteznie, hogy czélját elérje. — Cicero, Leibnitz, Reimarus (argumentum perfectibilitatis), Lotze, Teichmüller. — Theologiái alakja: Isten nem hiába adott végtelen tökéletességű tehetségeket s a halhatatlanság reményét nem hiába oltotta belénk. 3. Analógiái bizonyíték: A természetben nincs megsemmisülés, a látszatos halálból élet támad. — A növények élete, Ján. 12., 14., I. Korynth. 15., 36., a pillangó, az erők fenmaradásának törvénye. 4. Kosmikai bizonyíték: A csillagok physikai közösségben állanak, — lakókinak is ethicai közösségben kell élniök, a mi csak a jövőben