Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - V. Fejezet: A hitigazság teljességéről, vagyis a végső dolgokról

közbeeső események ú. n. utolsó vagy végső dolgok — %a 8ö%aza, novissima, ultima. Sir. 7. 40. — lefolyása után történik meg. Ily események vagy végső dolgok : a bal ál — mors —, Krisztus viszszajövétele — reditus —, általános feltámadás — resurrectio —, Ítélet — iudicium —, örök élet — mora aeterna — a menynyben vagy a pokolban. E dolgokról kell még végezetül röviden megemlékeznünk. 28. §. A halálról s a halál után következő dolgokról. De morte et rebus post mortem futuris. J. W. Petersen, Mvarrjgiov d7tomvaaráG£íog. 3. köt. folio. Offenbach. 1701. Ludv. Gerhard, Systema apocatastaseos. 1727. Corrodi, Krit. Geschichte des Chiliasmus. 4 köt. 1781. Flügge, Geschichte des Glaubens an Unsterblichkeit, Auferstehung, Gericht u. Vergeltung. 4 köt. 1794. Wieszner, Lehre u. Glauben der vorchristl. Welt, an Seelenfortdauer u. Unsterblichkeit. 1821. F. Sartorius, Die Wiederkunft Christi zum Gericht. 1824. E. H. Weisse, Die phüos. Bedeutung der christl. Eschatologie. (Stud. u. Krit. 1835.). J. P. Lange, Beitr. zur Lehre v. d. letzten Dingen. (Vermischte Sehr. II.) 1841. Lütkemüller, Unser Zustand vom Tod bis zur Auferstehung. 1850. Hebart, Die zweite sichtb. Zukunft Christi. Darstellung der ges. bibl. Eschatologie etc. 1850. Hofman, Die letzten Dinge des Menschen. 1857. H. Karsten, Die letzten Dinge. 1857. 3-ik kiad. 1861. Althaus, Die letzten Dinge. 1858. Göschel, Zur Lehre v. d. 1. Dingen. 1861. Luthardt, Die Lehre v. d. 1. Dingen. 1861. 2-ik kiad. 1870. Herrn. Schultz, Die Voraussetzungen der ehr. Lehre v. d. Unsterblichkeit. 1861. Hamberger, Die Rationalität des Begriffs der himml. Leiblichkeit, kirekesztett emberek bár a látható részszerü ecclesiából kizárvák is, nem szűnnek meg az egyetemes egyház tagjainak lenni. Homines iustis de causis excommunicati non sunt membra Ecclesiae. At vero iniuste excommunicati non desinunt esse membra Ecclesiae catholicae, etiamsi ex visibili et particulari ejiciantur. A gyakorlatban azonban ezek egészen megszűntek s minden kísérletnek mint hierarchikus törekvésnek az átkozás gyakorlásában az új szellem útját állta.