Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről

vexillo Christi contra Satanam, mundum et carnem in hac vita adhuc pugnat; triumphans ecclesia dicitur, quae ad coelestem quietem translata a pugnandi labore et succumbendi periculo liberata, contra omnes adversarias potestates in coelo triumphat —. *) 2. Az egyház sajátságai. Az egyház sajátságai — affectiones —, melyek a sajátképi értelemben vett, vagyis a láthatatlan egyházat feltétlenül, — a látható egyházat azonban csak képlegesen — per synecdochen —, vagyis úgy illetik meg, hogy az egész gyülekezetről mondjuk el, ami annak csak egy részére áll — coetui toti ex bonis et malis conflato tribuitur, quod tantum parti competit —, a következők: a) Egység — unitas —. Az egyház egy — una —, mivel egy Úrtól, egy keresztség által, egy f ő alatt egy titkos testté szerkeztetett — ab uno dominó per unum baptisma, in unum corpus mysticum, sub uno capite redacta —, egy Lélek igazgatja — uno spiritu regitur —, egy hit, remény és szeretet egyesíti — fidei, spei et caritatis unitate constringitur —, egy hiten van — unam fidem profitetur — és egy meghívás gyüjté öszsze egy menynyei örökségre — una vocatione ad unam haereditatem coelestem vocatur —. **) *) E kettős egyházfogalmat állítjuk mi szembe a r. katholikusok egyházfogalmával, kik is a külső társaságot a benső szívközösséggel — societas externa et societas in cordibus — az egyház egy bizonyos történeti alakját, t. i. a r. kath. egyházat, Isten országával teljesen azonosítván, tanítják, hogy: az egyház Isten országa — regnum divinum —, az igazság és üdv egyedüli alapja — unicum veritatis salutisque fundamentum —, melyet a földkerekségen Krisztus alapított — a Christo in orbe terrarum conditum — s a pápa a püspökökkel együtt a kánonok szerint igazgat — Pontifex Maximus per episcopos secundum canones administrat —. **) E pontnál a r. katholikusok követeléseivel szemben a következő tételek határozott érvényben tartandók: a) Krisztuson kivül nincs más feje az egyháznak — praeter Christum aliud quoddam ecclesiae caput, quod vice Christi universam ecclesiam visibiliter gubernet, neque ex necessitate per plures episcopos inter se pares — neque ex libera Christi voluntate et institutione agnoscendum est, — mert „per plures episcopos inter se pares" ép oly jól lehetne kormányozni az egyházat s mert Krisztus — Máté 28., 19. — minden apostolt egyazon hivatással bizott meg. ß) Krisztus sohasem tette meg Pétert egyháza fejének — Christus nunquam constituit apostolum Petrum caput Universum suae ecclesiae, neque primatum potestatis et iurisdictionis in ecclesiam catholicam ipsi concessit —, mert Máté 16., 18 — alapján világos: quod Petrus