Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - III.Fejezet: A hitigazság közvetítéséről, vagyis a Krisztusról és művéről
gleichen wohl dispensiren von dem Wort: Wer da glaubet und getauft wird etc. und werde ihn wohl etliche Stufen höher stellen, als des Papsts Kardinäle und als den Erzbischof von Mainz." Melanchton pedig odanyilatkozik, hogy Isten a váltságba vetett typicus hitet beszámítja, mert különben — úgymond — Dániel nem biztathatta volna Nabukadnézár királyt a.bűnök megbocsátásával. — Ap. Conf. Art. III. De Dilect. et ímplet. Leg. 140.141. — Ez az oka, hogy orthodox dogmatikusaink hajlandók némi engedménytételre a pogány világgal szemben. G e rbardus és Bengel a pogányokat Isten könyörületességébe ajánlják. Mások megengedik annak lehetőségét, hogy Isten, különösen a halál pillanatában, a nemesebb érzésű pogányokban is felébreszti a Krisztusban való hit sejtelmét — fides iraplicita —. De különösen a pogány gyermekektől nem tudják részvétüket megtagadni. Egyértelemmel tanítják, hogy azok sorsa enyhébb lesz, t. i. csak poena damni i. e. carentia beatificae visionis s nem poena sensus. Végre egyesek azon sajátságos nézetet koczkáztatták meg, hogy Isten azon pogányokat, kikről előre látta, hogy az evangyéliumban hittek volna, ha az nekik hirdettetik, gyermekkorukban engedi meghalni. Látni való, hogy itt tulajdonkép a benső vallásos érzés melege olvasztólag hat a szigorú dogmatikai rendszer következetességének jegére. : mg: Jézus Krisztus az Istenember — ^sár^ajTtog — és az ö kettős természete. De duabus naturis in Christo. M. Chemnitz, De duabis naturis in Christo. 1570—78. Baur, Die ehr. L. v. d. Dreieinigk. und Menschwerdung Gottes. III. köt. 1841—1843. König, Die Menschwerdung Gottes. 1844. E. W. E. Nägelsbach, Der Gottmensch, die Grundidee der Offenbarung in ihrer Einheit und geschichtl. Entwicklung dargestellt. Ntirnb. 1853. Börner, Entw.-Gescht. d. Lehre v. d. Pers. Chr. I., II. R. 1845—53 — 56. F. Baur, Ueber den Menscbensohn. Zschr. wissensch. Theol. 1861. L. Schulze, Vom Menschensohn und v. Logos. 1867. J. Perrone, De Domini N. J. Christi divinitate adversus huius temporis incredulos, rationalistos et mysticos II. III. Turin. 1870. Herrn. Schultz, Die Lehre v. d. Gottheit J. Christi. Communicatio idiomatum. Gotha. 1880. Dieckhoff,
