Haubner Máté dunántúli evang. superintendens emléke. Sopron 1881.
3. Haubner Máté superintendens életrajza. Külön lenyomat a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap* 1881. évi folyamából. Irta Poszvék Sándor lelkész, a soproni theologiai tanintézet tanára
36 Haubner áldásdús működése Győr határain túl is nemcsak köztudomásnak, hanem közelismerésnek is volt tárgya. Nekünk protestánsoknak szemünkre lobbantják az öszszhangzatos, egységes működésnek, az együvétartozás élénk tudatának hiányát. A hány a gyülekezet — azt mondják — anynyi az egymás mellett létező, egymásról tudomást sem vevő, independens község. Ha ez igaz volt valaha, igaz volt az különösen e század első felében, igaz a mi dunántúli egyház- kerületünknek azon öt szabad kir. városi gyülekezetét illetőleg, melyek a múlt századok gyakorlatához szivósan ragaszkodva, teljesen el voltak szigetelve a testvérgyülekezetektől, el anynyira, hogy az évenként rendesen egyszer tartatni szokott kerületi gyűlés képezte az egyedüli vékony szálat, mely e városi gyülekezetek képviselőit az egyházmegyék küldötteivel némi érintkezésbe hozta. Mi tagadás benne — bizony hideg-rideg volt e viszony, bizonyos feszültség nehezítette ~az egymáshoz való közeledést, ellentétes érdekeket teremtve ott, hol az érdekközösség csak az elfogultság előtt lehetett kétség tárgya. E feszültség — s ezt nem lehet eléggé sajnálni — nagyban csökkentette azt a befolyást, melyet a városi községek értelmisége a falusi egyházakra gyakorolni hivatva van. Ily viszonyok közt hazai protestantis- musunk életrevalóságáról, gyakorlati érzékéről tesz bizonyságot azon körülmény, hogy az egyházkerület közvéleménye, fontosabb hivatalok betöltésénél, mindig elfogulatlanul nyilatkozott; ama természetellenes válaszfal nem képezte körültekintésének határát s azért mindig emberére is talált. Ennek kell tulajdonítani, hogy Haubner, a városi lelkész, egyházkerületi egyházi főjegyzővé, 1846-ban pedig a legdiszesebb állásra, a superintendensi hivatalra választatott. Kitűnő férfiak voltak ellenjeleitjei, nagyérdemű esperesek, kik nagyszámú gyülekezeteik szavazataira méltán tarthattak számot. De — büszkén hivatkozunk e tényre — a helyi érdek, bár egyházszervezetünk történeti fejlődése alapján bizonyos jogalapra támaszkodhatott, a közérdek rovására nem nyert érvényt. Haubner a férfikor legerőteljesebb éveiben vette át az egyház- kerület kormányát. Az első évek a lázas munkásság évei voltak. Az egyházlátogatásnak voltak szentelve. Ez azon tér, melyen a protest, főpásztor a legproductivabb munkásságot fejtheti ki. Tapasztalati tény, hogy a hely színén megforduló superintendens egy intő szavával többet épit, mint száz körlevelével. Hiában, a személyes érintkezés csodákat mivel oly nép körében, melynek kegyelete nem elvont eszmékhez,
