Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos

ideig legbuzgóbb vagy legalább legragaszkodóbb hive, később legret­tegettebb vetélytársa, utóbb pedig diadalmas utódjává lön. A három név közül egyik sem olyan, mely olegendokép alkalmas volna arra, hogy akár erkölcsösség, akár politikai bölcseségre nézve példányké­pekül szolgálhassanak. Bizonyára igen sok Bethlen Gábor életében, a minek magyará­zatát épen ezen pályakezdés történetében lehet találnunk. Azon idők — melyekről szólunk — Erdélyt két pártra szakasztották. Az egyik az vala, mely Bécs felé húzott, és tulajdon hazájának biztonságát, a ha­talmas német császárnak támaszában keresé. Ezekhez tartozott maga Báthory Zsigmond is. A másik párt, ennek ellenében, hazája boldogságát a törökké való szövetségben látá, minthogy úgy vélekedék, ha ennek védurasága alól teljesen fel akarná szabadítani magát, a szultán haragját egész mértékben magára vonandja, s a félhold bizonyosan bekövetkező tá­madásának — a császár minden segedelme daczára — nem leszen ké­pes ellenállani, s így egészen elveszti mindenét. Ezen politikai nézetek veszedelmes súrlódásokat, utóbb dúló har­czokat hoztak a szép, de oly sok tekintetben annyira szerencsétlen ha­zára. Majd Básta hadai dúlták ezt, könyörtelen kezekkel, majd a vé­delemre sietett törökség hozott reá szenvedést, vitte népét súlyos rab­szolgaságra. Szomorú idők voltak azok, melyek majdnem minden napja véres és siralmas emlékezetű. Bethlen Gábor ezen harczok közepett növekedett és edződött férfiúvá. Nem csak mint távoli szemlélője a vérengző csatáknak, ha­nem több ízben mint hősi harczosa, só't mint diadalmas hadvezére is. Báthory Endre bibornok-fejedelem halála után, ismét Zsigmond tért vissza a trónra, de uralkodását a lehető leggyászosabb emlék követé. Utána a rövid ideig uralkodott Székely Mózes, — ezután a lelkes Bocskay István következek, kinek uralkodása alatt a sebek lassankint begyógyulni kezdenek s anyugalom legalább egy időre visszatértnek lát­szók. Bocskaynak egyik legmeghittebb embere, legbuzgóbb pártfele, terveinek legserényebb végrehajtója épen Bethlen Gábor volt, ki en­nek folytán Bocskaynak nemcsak barátságával dicsekhetett, hanem ál­tala gazdag ajándékokkal is elhalmoztatott, sőt az 1606.-ban elhalt fe­jedelem, nem sokkal halála előtt Bethlent, Károlyi Zsuzsannának, egyik közeli rokonának, kezével is jutalmazá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom