Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos
ideig legbuzgóbb vagy legalább legragaszkodóbb hive, később legrettegettebb vetélytársa, utóbb pedig diadalmas utódjává lön. A három név közül egyik sem olyan, mely olegendokép alkalmas volna arra, hogy akár erkölcsösség, akár politikai bölcseségre nézve példányképekül szolgálhassanak. Bizonyára igen sok Bethlen Gábor életében, a minek magyarázatát épen ezen pályakezdés történetében lehet találnunk. Azon idők — melyekről szólunk — Erdélyt két pártra szakasztották. Az egyik az vala, mely Bécs felé húzott, és tulajdon hazájának biztonságát, a hatalmas német császárnak támaszában keresé. Ezekhez tartozott maga Báthory Zsigmond is. A másik párt, ennek ellenében, hazája boldogságát a törökké való szövetségben látá, minthogy úgy vélekedék, ha ennek védurasága alól teljesen fel akarná szabadítani magát, a szultán haragját egész mértékben magára vonandja, s a félhold bizonyosan bekövetkező támadásának — a császár minden segedelme daczára — nem leszen képes ellenállani, s így egészen elveszti mindenét. Ezen politikai nézetek veszedelmes súrlódásokat, utóbb dúló harczokat hoztak a szép, de oly sok tekintetben annyira szerencsétlen hazára. Majd Básta hadai dúlták ezt, könyörtelen kezekkel, majd a védelemre sietett törökség hozott reá szenvedést, vitte népét súlyos rabszolgaságra. Szomorú idők voltak azok, melyek majdnem minden napja véres és siralmas emlékezetű. Bethlen Gábor ezen harczok közepett növekedett és edződött férfiúvá. Nem csak mint távoli szemlélője a vérengző csatáknak, hanem több ízben mint hősi harczosa, só't mint diadalmas hadvezére is. Báthory Endre bibornok-fejedelem halála után, ismét Zsigmond tért vissza a trónra, de uralkodását a lehető leggyászosabb emlék követé. Utána a rövid ideig uralkodott Székely Mózes, — ezután a lelkes Bocskay István következek, kinek uralkodása alatt a sebek lassankint begyógyulni kezdenek s anyugalom legalább egy időre visszatértnek látszók. Bocskaynak egyik legmeghittebb embere, legbuzgóbb pártfele, terveinek legserényebb végrehajtója épen Bethlen Gábor volt, ki ennek folytán Bocskaynak nemcsak barátságával dicsekhetett, hanem általa gazdag ajándékokkal is elhalmoztatott, sőt az 1606.-ban elhalt fejedelem, nem sokkal halála előtt Bethlent, Károlyi Zsuzsannának, egyik közeli rokonának, kezével is jutalmazá.