Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula
tást adták, semmiféle ügyek tárgyalásába nem ereszkedni, míg az evangélikusok vallásos ügyei, ezeknek tökéletes megelégedésükre a törvények értelmében el nem igazíttatnak. De midőn az országgyűlésen keresztül nem hatoltak a protestánsok, jun. 5.-kén Draskóczy György által esedező levelet adtak be a királynak, melyben a legkeservesebben panaszkodnak, hogy Eszterházy Pál, Nádasdy Ferencz, Kéry Ferencz, Erdődy György, Illésházy György és Gáspár, Révay Ferencz főurak, több főpapok és sok mások falvaikon erőszakkal elvévén az evangélikusok templomait és iskoláit, ezek vallásgyakorlatát akadályoztatván, a szabad vallásgyakorlatról hozott országos törvényeket is kijátszák *). Hasonló kegyetlen jelenetek Erdélyországban és Magyarország azon részeiben is adták elő magokat, melyek Rákóczy uralma alatt állottak, hol annyira túlnyomó számmal voltak a helv. hitvallásuak, és azon ideig oly nyugodt napokat töltöttek vala. Mert alighogy II. Rákóczy György a csatában kapott sebeiben 1660. jun. 6.-kán elvérzett; **) özvegye, B átho ry Zsófia, azonnal kinyilatkoztatta, hogy Ő csak s z i n 1 e g tért a reform, hitvallásra, szivében mindig hű maradt Romához. Ennek következtében minden azelőtt adott Ígéreteinek daczára, fiát, Ferenczet, a rom. kath. vallásban neveltette. ***) A mint azután aug. 28.-kán Nagyvárad török kézre került, a reform, tanuló ifjúság innen Debreczenbe vette magát, s ez időtől fogva számítandó a debreczeni collegium tanuló ifjúságának nagyobb szaporodása és az intézetnek felvirágozása. f) Ily körülmények közt nyilt meg az 1662,-diki országgyűlés, melyen midőn a prot. rendek híjába sürgetnék vallási sérelmeik kiegyenlítését, és a felébb emiitett esedező levelet tették volna le a trón zsámolyához: a király Porcia herczeg, császári főudvarmester által azt válaszoltatta nekik: „Sérelmeik kiegyenlítése a törvény által ki*) Joannes Ribini: Memorabilia aug. conf. in regno Hungáriáé töm. II. p. 2. Merle d'Aubigné 216 — 222. részletesebben vannak leirva az üldözések. Az utolsó országgyűlés óta 40. templom vétetett el tó'lök erőszakkal, u. o. és Fabó-Schmal: Monumenta Evangelicorum II. p. 211.. **) Szalay László: Magyarorsz. története V. p. 42.. ***) Fabó-Schmal: Monumenta II. p. 212, a*) jegyzetben. Merle d'Aubigné p. 222.. I) Budai Ézsaiás Magyar Históriája 2. k. 276. 1..