Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

hetett volna. Nem becs- s dicsvágyból keveredett Bethlen a vallásügyi háborúba, de szilárd meggyőződésből, s a jövőbe mély prófétai tekintettel párosult tiszta vallási érzületből. Mai napig ereklye gyanánt tekintetik egy általa szerkesztett zsoltári ének. A bibliát, melyet még csatákközben is magával hordott,huszonhatszor olvasá át.Nagyratörő cselekvőségének rugói korántsem voltak a vallásos gyűlölet s türelmetlenség. Nem a felekezetesség, de érdem s képesség szerint választá meg Bethlen kedveltjeit. Egyik titkára katholikus volt, egy meg sakramentarius. Vallási türelme annyira terjedt, hogy még az elűzött jezsuitáknak is a hónukba térést megengedé. Kormánya alatt tartományában senki sem panaszkodhatott vallási nyomatás, annál kevésbé üldöztetés ellen. Öszszes alattvalói tökéletes vallásszabadságban részesültek. A fejedelem különös előszeretettel viseltetett a szellemi haladás iránt, s e czélból legfőbb gondját az iskolákra forditá. FŐteendői közé tartozott, hogy egy elődének hagyománylevelét, illetőleg a debreczeni iskolára tettleg átruházá. — Nagyszombatban iskolákat alapított, s 24. tanuló számára ingyen ellátást biztosított. Ezen intézet később elvétetett a protestánsoktól. Fejedelmileg megemlékezett a fejérvári collegiumról, avagy amint akkor nevezni szokták, akademiko-gymnasiumról. Nagy-enyedi uri tizeddel s ehhez kapcsolt 4. faluval vetette meg e collegiumnak tőkealapját. Kitűnő erők működtek ebben az időben ezen intézetben. Némethoniak közül — kik ezen gymnasiumnak Némethonban is szárnyra kapott nagy hirére jöttek ide — különösen kitűntek : Opicz, Alstedt, Piscator, és Bisterfeld. — Bethlen ezen intézet számára jelentékeny könyvtárt gyűjtött, de mely 1658-ban lángok martaléka lett. 1664-ben ezen iskola Nagy-Enyedre tétetett át, s ott mai napig is a testvérhazában, legjelesebb iskoláinknak egyike. 1848-ban új szerencsétlenség érte, a mennyiben az oláh lázadók által a város felgyújtatván, iskolaépülete nagy könyvtárával együtt hamuvá égett. Bethlen több fiatal tanulót saját költségén némethoni egyetemekre küldött. Fejedelmi udvara bölcsek gyülhelye volt s nem volt a tudománynak oly ága, mely udvarában kellőleg nem képviseltetett volna. Ez volt Erdélyhonnak aranykora, fényszaka, melylyel ezelőtt soha nem bírt, s melyre ezután többé nem is vergődhetett. ;Bethlen volt a,fejedelmi tökély példányképe, s nemzeti nagyjaink közt tagadhatlanúl őt is illeti a legelsőbb tiszteleti helyek egyike.