Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
házuk szempontjából nem láttak sérelmet a püspöki körlevelekben, és az országgyűlést nem is tartották illetékesnek arra, hogy bírálja és taglalja az oly pásztori leveleket, melyek egyedül az egyház köréhez és hatalmához tartoznak. De az alsóház legünnepeltebb szónokai, mint b. Wenkheim Béla, Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Palóczy László, Bezerédy István, Szentkirályi Móricz, Szentiványi Károly s maga a valláskérdésben rendesen hallgatag Nagy Pál is, általában roszalták és elitélték a püspöki körleveleket, mint melyek nemcsak a törvényt sértik, hanem a keresztyén vallás magasztos, szereteten nyugvó elveivel és a haladással, a század szelídebb korszellemével ellentétben állanak. Végtére három napi vitatkozás után Deák Ferencznek — ki a szónoklatok egyik remekét tartá e tárgyban, azon véleménye, illetőleg a bihari indítványnak abéli módosítása fogadtatott el a többség által, melynél fogva felírás intéztessék ő felségéhez, melyben mellőztessék ugyan a büntetés kifejezése; hanem a panasz, mint országos sérelem kifejeztetvén, ő felsége megkéressék: „méltóztassék törvényeinknek a vegyes házasságokról szóló rendeletét szorosan megtartatni^az említett főpásztoroknak törvényt sértő rendeleteit megsemmisíteni s őket szigorúan oda utasítani, hogy a törvények iránti tiszteletnek sérelmével kiadott körleveleiket visszavegyék, jövendőre pedig a törvénynek miuden eféle tettleges, egyoldalú s önkényes magyarázatától tartózkodjanak.* A felsőház, hol ezen sérelmi tárgy mart. 6.-án és 7.-én került vitatás alá, — ámbár gr. Dessewffy Aurél kívánta volna kimondatni végzésiieg legalább azt, miszerint óhajtani kellett volna, hogy az, a mi a nagyváradi püspök részéről történt, ne történt volna — az alsóház ezen határozatával ellenkezőleg, azt végezte és válaszolta, hogy a kérdéses esetben semmi törvénysértést nem lát és igy az alsóház véleményében nem osztozhatván, rokon bizodalommal felszólítja a rendeket, hogy e tárgyat nyugodni hagyják a maga utján, miután Gömőr és Biharmegyék által fel van már terjesztve ő felségének. Maga Zsedényi Eduard, Szepesmegye követe s a kormánypárt elismert vezérszónoka az alsóháznál, mart. 19.-én kerületi ülésben tartott jeles beszédében — melynél Beöthy szerint az ész párosult a szívvel — elitélte a főrendek ezen végzését és válaszát. Az alsóház tehát komolyan ragaszkodott azon nézethez, hogy a
