Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

13. Oly helyeken, hol elválasztott temetők nincsenek, a temető használása az evang. és kath. vallásuakra nézve közös. 14. Az 1790. 26. törvényczikk 14.-ik szakaszának rendelete ezennel megszűnvén, az evang. vallás szabad és nyilvános gyakorlatát tárgyazó törvények Horvát, Datmát és Tőtországokra is kiterjesztetnek. 15. Ő felsége kegyelmesen megígérni méltóztatott, hogy a magyar ezredeknél az evang. valláson levő katonák tekintetéből evang. tábori lelkészek alkalmazása iránt is gondoskodni fog. A felsőtáblán ezen törvényjavaslat felett a tárgyalások 1839.-ik dec. 30.-án vették kezdőtöket. Pontonként történt annak felvétele és tárgyalása, mely is hat napi vitatkozás után 1840.-ik január 7.-kén lőn befejezve. A főrendek minden szenvedély és heveskedés kizárásásával méltósággal és türelemmel vitatták meg e tárgyat, hogy az nemzetünknek egész Európa előtt díszére válik, mikép a főherczeg nádor elismerőleg jelenté ki e tekintetben teljes megelégedését bezáró beszédében. A törvényjavaslat többi pontjaira nézve nem lévén észrevétele és kifogása a felsőháznak, a javaslatnak csak az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8 és 14. pontjai kerültek vitakérdés alá, tehát azon pontok, melyek szóknak a reversalisokról, a vegyes házasságokból származott, úgyszintén törvénytelen és talált gyermekek neveléséről, a vallás-változtatásnál dívó hat heti oktatás eltörléséről, az allectióról vagyis a r. k. vallásuaknak az evang. templomba való járásáról és édesgetéséről, — a kath. ifjaknak protestáns iskolákba járó engedelemről, valamint evang. nevelők tarthatásáról, — a recopulatióról vagy isméti esketésről, a vegyes házasságok váló pereiről, — és végtére a protestánsok szabad vallásgyakorlatának kiterjesztéséről Horvát-, Dalmát- és Tótországokban is. A főrendi papság most is a régi hagyományos utat és szellemet követve, a törvényjavaslat ellen, tehát az 179%. 26. törvényczikk módosítása és bővítése ellen küzdött. — SŐt midőn a reversalisok kérdésében úgyszólván egyedül maradt azon nézete, hogy azok a múltra és jövendőre nézve érvényben maradjanak, mert csak két főúr, b. Perényi László és gr. Keglevich János barsi főispán szavazott a püspökökkel ; — az esztergomi érsek az egyház nevében óvását és ünnepélyes tiltakozását jelenté ki azon határozat ellen, mely gr. Teleki József