Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

séhez képest azt a vallást követni, melyet legjobbnak tart. Szóló véle­ménye szerint felesleges e felett tovább vitatkozni, miután az egyházi rend is csak annyiban ellenzi az üzenetet, a mennyiben az az egyház dogmáiba ütközik. — Ő azt hiszi, hogy ez az egyház elveivel nem ellen­kezik, mert ha az nem ellenkezik, hogy a protestáns apától szárma­zott fiu protestáns lehessen, miért ellenkeznék az, hogy a leány is az legyen? Minek halasztgatni a tökéletes reciprocitás (viszonyosság) ki­mondását? ugy is ki fogja azt vívni a világ elébb utóbb. Különösen tűnik fel előtte, hogy Kölnben, Posenben, Nagyváradon, Rozsnyón mind egyszerre jönnek a püspökök azon gondolatra, hogy a vegyes há­zasságokat tiltsák; mert hiszen, ha ezek a kath. vallás elveivel ellen­keztek, miért nem tiltották eddig is ?. Igazsága van Borsodvármegye ér­demes követének, hogy a jezsuita szerzet munkája, mely most több helyeken újra behozatott; talán azt látja ezen szerzet, hogy Európa békéje már igen hosszúra terjed, tehát újra egyenetlenséget akar kö­zénk hinteni. Küldői meghagyták, hogy a jezsuita szerzetnek Magyar­országra leendő behozatala ellen felszólaljon, sőt más szerzetek is csak a törvényhozó testület megegyezésével hozathassanak be. — Az üzenetet pártolja." Ily értelemben nyilatkozván az alsóház legkitűnőbb szónokai, — és az üzenet ellen csakTrencsén- Szepes- Mosonmegyék, valamint Hor­vátország követei szavazván — végzésbe ment, hogy a törvényjavas­lat, ugy a mint az 183 2 / 6-ik évi országgyűlésen letétetett, átküldetik a főrendekhez. A görög nemegyesülteké szintén. October 22.-én folytattatok a valláskérdés tárgyalása a kerületi ülésben. Szucsics Károly (Bács) előadá, hogy a vallási sérelmek a nemegyesült görögökre nézve csupán a reversálisokra, az áttérésre és allectióra alkalmazhatók. Határozatba ment 36. szóval 11. ellenében, miszerint a görög nemegyesültek sérelmei az evangélikusok sérelmei­vel egyszerre ugyan, de külön fognak felterjesztetni. Azonban másnap oct. 23.-án az említett követ előterjesztvén ez ügyben, mikép ahoz, hogy a nemegyesült görögök sérelmei külön fel­férj eszthetők legyenek, több adatokra van még szüksége, az alsóház ezen sérelmek felterjesztésének elhalasztásába bele nyugodott. Nov. 11.-én e tárgyban országos ülés tartatván, egyhangúlag elfogadtatott a következő törvényjavaslat:

Next

/
Oldalképek
Tartalom