Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
A főrendek ezen válaszüzenetével az alsóház korántsem volt megnyugtatva. Az alsótábla kijelentvén, hogy oly törvényjavaslat, mely annak rendje szerint tárgyaltatok már, nem vethető alá többé egy bizottmány véleményének kezdeményezési joguk sérelme nélkül, közmegegyezéssel visszaküldték az eredeti üzenetet azon egyenes kívánattal, hogy az a felsőház által érdeme szerint tárgyaltassék. — Ez alkalommal az alsóháznál ismét vitára szolgáltatott alkalmat Trsztyanszky veszprémi káptalan követének azon indítványa, hogy a vallás kérdése halasztassék el, mivel a kath. papságnak is volnának számtalan sérelmei és panaszai az evangélikusok ellen, miknek rendbeszedésére és előterjesztésére idő kívántatnék. — Ez indítványra nézve az alsóház akép nyilatkozott, hogy a mennyiben a kath. vallásnak volnának ilynemű igazságos panaszai és sérelmei, kész azokat minden részrehajlás nélkül orvosolni, ámbár más részről kételkedik, hogy a kormány, melynek törvénytelen rendeletei a protestáns egyház ellen irányozvák, valaha rendeletei által a kath. vallást jogaiban sértette és háborgatta volna. — Erre vonatkozólag a székesfejérvári káptalan követe Mayer kijelenté, hogy egyházmegyéjében tudtával ily sérelmek nem léteznek, és a katholikusok az evangélikusokkal kívánatos jó egyetértésben élnek. — Minélfogva ő is a tárgy elhalasztása ellen szól s támogatja az alsóház azon határozatát, miszerint a törvényjavaslat haladék nélkül érdemileg tárgyaltassék a főrendek által. Az alsótábla ezen válaszüzenete mart. 17.-én került szőnyegre a főrendeknél. A nádor ismét melegen ajánlá az üzenetnek pontonkénti felvételét. A püspökök látván, hogy akarva nem akarva bele kell még is harapniok a fanyar ízű almába, minden törekvésüket oda irányozták, hogy a kérdés minél továbbra vonassék, húzódjék s elhalasztassék. — Minélfogva javaslatba hozták, miszerint bizottmány neveztetnék ki a törvényjavaslat' pontjai felett előbb tanácskozandó, s véleményt terjesztendő a főrendek elébe. — Szepessy Ignácz volt ez alkalommal a párt főszónoka, ki törvény és jog ellenébe oly bőven állított fel dogmákat és zsinati végzéseket, hogy beszéde ötnegyed óráig tartott s annyira telve volt csípős, gúnyos kifejezésekkel és kikelésekkel, s tárgyhoz nem illő kitérésekkel, miszerint a nádor szükségesnek tartá őt figyelmeztetni, hogy a tárgy érdeméhez szóljon. A protestánsok jogait lelkesen védte a már érintett gr. Vay Áb-