Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
magának Tagennek netaláni igazoló nyilatkozatát, a végzést kimondja, mely Tagen ellen az actiótrazaz a törvényes bepereltetést elrendeli. — Tagen akart is nyilatkozni, de a nagy zsibaj és növekedő zaj között nem juthatott szóhoz, az alatt pedig a kir. ügyigazgató ellene a vádat feltette és felolvasta. Megadatván ekép az elégtétel, várható volt, hogy a kedélyek lefognak csillapodni s a gyűlés tovább fogja folytatni a vallásügyi tárgyalást.— De a dolog más fordulatot vett Majthényi László, barsi követ, azon nyilatkozata által, hogy a vádlottnak addig, mig kereset alatt van, nincs joga állomásához, ennélfogva Tagennek rögtöni kiutasítását követelte agyülésből. „Vagy Ő vagy mi" monda Majthényi, midőn látta a szemelynök zavarát, habozását t és vonakodását. A követek erre felkelnek s távozni akarnak. Mérey végtére zavarában kimondja a végzést s Tagent a gyűlésből kiutasítja. Ez volt lefolyása ezen viharos, szenvedélyes eseménynek, mely mint villám csapott le a békés hajlékba, hogy a kedélyek nyugalmát, az országos tanácskozások higgadtságát és szentségét felzaklassa. A kedélyek és szenvedélyes indulatok lezajlása után, ugy látszik, maga az alsóház restelte a történteket, legalább ezt látszik bizonyítani hosszasb vitatkozás után hozott abbeli végzése, miszerint Tagen követi állomására, ha tetszik, visszatérhet.— De a kiutasított prépost, természetes, nem érezhetett többé örömet és kedvet a reá nézve oly tövises követi szék elfoglalására, s utóbb is az lett vége az egész pertárgynak, hogy a király elébe terjesztetvén, mai napig várja az ítéletet. Nem tartozik vázlatunk czéljához és köréhez rajzát adni annak, miként használtatott fel ezen esemény Mérey Sándor szemelynök eltávolítására. Csakhamar ezen esemény után az alnádor Somsich Pongrácz kezdett elnökölni s már jun. 15.-én, mint véglegesen kinevezett királyi személynököt látjuk őt az elnökszéken. A vallásügyi javaslat felett a tárgyalások febr. 27.-én fejeztettek be az alsó táblánál. Ezen ülésben a törvényjavaslat azon pontja került szőnyegre, mely Horvát- Tót- Dalmátországokban a protestánsoknak szabad lakást, birtokjogot és hivatalképességet biztosít s így az 179%. 26. törvényczikk 14. pontját megszünteti. — Horvátország követei most is, mint 1830-ban és későbben is, saját önkormányzati jogukratámaszkodva és hivatkozva,ellenmondtak a javaslat ezen pontjának. A káptalanok követei együttesen csatlakoztak ezen ellenmondáshoz.
