Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

országgyűlésen keresztül ugy szólván vezérszónoka lett és maradt a vallásügyi tanácskozásoknak. — A ki hallotta ezen, termetére nézve ugyan alacsony, de erős vallásférfiút, midőn dörgő hangjával betölté a tanácskozó termet, ki hallotta a rögtönzés szónoklatának ezen nagy mesterét, midőn kész volt minden pillanatban sújtani ellenfelét előadásának élénk megragadó képeivel, — gondolatainak gazdagságával és élczeivel, mint szerencséje volt hallani két országgyűlésen e vázlat írójának: az bizonyosan soha sem fogja feledni a vallás ezen felkent bajnokát, ki magának a magyarhoni protestánsok méltó háláját örökre kiérdemlé. Beöthy Ödön által a kezdeményezés és indítvány a vallásügyben megtörtént 1833.-ik évi jan. 9.-én. „Küldőimtől nyert pótló utasításom következtében — monda Beöthy — bátor vagyok egy előterjesztést tenni, melynek felvételét az előleges sérelmek rendében szorgalmazni annyival inkább szorosabb kötelességemnek tartom, mivel egy alapos törvényünk huzamos sértegetésének orvoslása forog kérdésben. A bécsi és linczi békekötés polgári és vallásbeli szabadságot ad protestáns atyánkfiainak, visszarendeli templomaikat, harangjaikat, temetőhelyeiket, ezen három tárgyat, melyért vérpatakok boriták nemcsak hazánkat, de egész Európát. Ezen törvényt csakhamar kivetkeztették erejéből. A jezsuiták, — azon munkás és fanaticus szerzet — ápolgatták az üldözés szikráit hamvai alatt, mig 1671. évben sokkal dühösebb s nagyobb mértékben ütöttek azok ki. Vannak a nemzetek évkönyveiben oly történetek feljegyezve, melyeket valóban szégyenleni kell: azért nem kivánok azon gyászos tiz esztendő szomorú eseteiről szólani, csak annyit említvén itt meg, hogy midőn 1681.-ben Hocher kanczellárnak előadák a protestánsok panaszaikat, imígy válaszolt az:ha csak tiz napig szenvedtétek is ezen üldözéseket, már csodálni kell tűrésteket, minthogy pedig tíz esztendőkig tűrtétek, ez felülmúl minden fogalmat. Ezen habozó, ezen üldözésteljes és bizonytalan helyzetnek véget vetett II. József türelmi parancsa. — Új sérelem, mert a mely tárgy egyszer törvényesítve van, annak eltűréséről többé kérdés nem lehet; mégis hálaérzéssel vették ezt is. II. Leopold kormánya kezdetén ismét veszély kezdé fenyegetni a vallásbeli tárgyat, vissza akarták vétetni a József által kiadott edictumot. — De a király felvilágosodott elméje