Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VIII. Gyászlapok a magyar protestáns egyház mult századi történeteiből. Hatvani István után Révész Imre, toldalékkal Fabó Andrástól

gúnyolva póznákra aggatott rostákkal s ezekről lecsüngött különféle pi&zkos foszlányokkal a processio elébe mentek, az első rohamot különféle, sárral, szeméttel, gazzal beundokított nöi eszközökkel ök tették, a processióval érkező katholikus népet és zászlókat bemocskolták, Összetörték s a többit rakonczátlanságban felülmúlták, különösen pedig e nemes nők: Nagy Vatthy (más példányban: Vasy) Tejes Mihálynak, Kovács Sára Tokay Ferencznek, Csernahay Zsuzsanna Galambosy Jánosnak, Soos Erzsébet, Légrády Ferencznek, Molnár Katalin Bedics Andrásnak, Kalassi-Szilvásy Mária, Jeszenszky Zsófia Somogyi Istvánnak és Kovács Judit Thuróczy Ferencznek neje; Nemnemesek pedig: Szabó Zsuzsanna Urházy Mihálynak, Lengyel Katalin Molnár Istvánnak, SZÍVÓS Judit Daray (más példányban: Darnyi, még egy másban: Darugyi) Istvánnak, Szűcs Judit Soos Istvánnak, és ennek leánya Erzsébet Gyenes Jánosnak, Molnár Zsófia ifjabb Soos Istvánnak, Szalay János özvegye Radó Sára, Daray (más példányban: Darnyi) Erzsébet Pap Jánosnak, Thót Katalin Simon Andrásnak, Kardos Erzsébet Szoboszlay Andrásnak, Árva Katalin Bodzássy Istvánnak, Tornyos Katalin Nyergessy Istvánnak neje; Mindezek, tekintve a vétség nagyságát, jóllehet nagyobb büntetésre volnának méltók', de kegyelmes figyelembe vétetvén nemök gyarlósága, a nemesek csak egy évi tiszti börtönbe zarándok, a nem nemesek pedig a rimaszombati piaczon, a vétség színhelyén, egyenként, de két különböző ízben, harmincz harmincz korbácscsal lesznek azon világos kikötéssel megfenyítendők, hogy a bebörtönöztetendő férfiak és nők, ha képesek magokat foglyokhoz illően élelmezni, nehogy az adópénztár terheltessék, a megyei pénztárból teendő költségeket saját vagyonukból, más különben pedig maga a kihágó városi község a megyének megtéríteni kötelesek legyenek. Hogy pedig e császári királyi rendelet annál biztosabban s uj zavargás támasztása nélkül hatályosan foganatosíttathassák, ezen egész ügy nagy óvatossággal és a legnagyobb titokban intéztessék el. S valamint Neuhold János tanácsos ur, e cselekvényre kinevezett királyi biztos, a mai napon oda utasíttatott, hogy e Hontmegyének saját elnöklete alatt tartandó közgyűlését Rimaszombat városába minél előbb tűzze ki s az alatt is ugy az alispánnal, mint az ottan szállásoló katonaság főbb tisztével titkon tanácskozva a határnapot kitűző császári királyi kegyelmes rendeletet hirdettesse kis annak foganatosítását szemé-