Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VII. Krman Dániel, az evangélikus egyház egyik vértanúja a mult századból. Szeberényi Lajos

az itt hozott határozatok aláírói közt az 6' nevét is találjuk *). Említésre méltó e zsinat történetében, hogy Haliéból kiindulva az ez időtájban Magyarországban is terjedni kezdett pietismus ellen az egész gyülekezet, s ennek élén különösen Krman felszólalt. Az itt hozott határozatok közé ugyan nincs befoglalva, de külön szerkesztetett s ki is nyomatott egy czikk, melyben a jelenvoltak kijelentik, hogy, „míg egy felől a változatlan ág. hitv. evang. egyház symbolikus könyveihez ragaszkodnak; más felől az azokban kárhoztatott eretnekségeket és szakadásokat, nevezetesen a pietismust — minden árnyalataival együtt — hasonlóképen kárhoztatják, és Magyarországból örökre száműzik." E czikk szerzésére Bu riu s János, beszterczebányai, és Mi ttu ch Ádám, bazini lelkészek szolgáltattak alkalmat, mint a kik ily pietismus gyanújában, álltak. Schmal**) említi, hogy mihelyt Krman e czikkét tollba mondotta, B u r i u s azonnal fölkelt, intvén a zsinatot, hogy óvatosan járjon el, nehogy a pietismust kárhoztatva, Arndot és Spenert s követőiket is kárhoztassa. Csatlakozott hozzá Mittuch Ádám, és ünnepélyesen tiltakozott, nehogy az említett tant vakmerően kárhoztassák, mivel ez esetben u. m. a zsinatnak nem csak annak követőivel, hanem a porosz királylyal is lenne dolga. Erre ismét Krman szólalt föl, és az egész zsinat nevében óvást tett ama nyilatkozat ellen. A hevesebbé válhatott vitát; ugy egyenlítették ki, hogy a zsinat valamennyi tagja báró Petróczy István házához hivatván, ittBurius és Mittüch a Concordia könyvére tevén ujjaikat, hittel fogadták, hogy a pietistákkal nem értenek egyet. Krman superintendensi buzgalmáról tanúskodnak az ő főpapi egyházlátogatásai is, melyeket azonnal hivataloskodása kezdetén véghez vitt. A „Regesta visitationis canonicae Eccl. evang. Aug. Conf. Trenchin. Liptov. Arv. Nitr. et Poson. ab anno 1610 usque 1706'" a pozsonyi lyceum könyvtárában levő kézirat szerint K rm an visitált 1706. jul. 14. a trnói, sztranyói éslucskai fiókegyházakban, 1706. aug. 31.-dikVarinban, sept l.-jénKiszuczán; ugyanazon évi sept. 21. Stjavnikon, hol ez évi Bertalan napján (aug 24.-kén) a templomot is fölszentol+p volt, Tüzdrás 6 r. alapján tartván beszédet; 1707. febr. 17.-kén *) Hogy a rózsahegyi zsinat határozatait az 1715-diki országgyűlés meg semmisitette, s jövőre minden hasonló összejöveteleket eltiltott, ismeretes. **) F a b ó András. Monumenta Evangelicorum. A. C. in Hung. historica H. köt. 120. 1..