Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VII. Krman Dániel, az evangélikus egyház egyik vértanúja a mult századból. Szeberényi Lajos

nézve a nehéz napok. Hivataloskodása folytonos küzdelem volt ármánykodó ellenségei ellen. Mellőzve a csekélyebb jelentőségű nyugtalanitásokat, csak a legfőbbeket emiitjük. Midőn 1695-ben a csejtei uradalomnak aNádasdyakat illető részét a királyi fiscus grófErdődy Kristóf Antalnak adományozván, Mijava is, mint ez uradalomhoz tartozó, ez utóbbinak birtokai a került: az uj földes úr minden áron arra törekedett, hogy Krmant eltávolitván, helyébe pápista papot helyezzen be Mijavára. Végre 1698-ban erőszakhoz nyúlt, Beda Istvánt és Turnay Márton csejtei plébánost küldvén ki Mijavára, hogy az evangélikus templomot elvegyék. Ezek megjelenvén a hely szinén, követelték a templom kulcsának átadását. A szegény falusi nép erre megrettenvén a fenyegetésektől, a követelt kulcsot kiszolgáltatta 5 Krman pedig, hogy az összeütközést kikerülje, övéivel együtt elvonult. Turnay tehát ellenállás nélkül foglalta el a templomot, hol azonnal misét tartott, s felül rá a paplakot is azonnal birtokba vette. De a völgyekben szerte szét lakó nép csak ekkor tudván meg, mi tőrtént, összesereglett és a hívatlan vendégeket elkergette. Nem sikerülvén ekép az első kísérlet, grófErdődy nem hagyott föl gonosz tervével; hanem néhány nap múlva Kertészi Pált és Vincze János, podolei papot küldte ki ugyanazon föladattal, kik azonban a nép erélyes ellenállása folytán hasonlókép czélt nem érhettek. K 01 bnics Lipót, esztergomi érsek, értesülvén a történtekről, kapva kapott az alkalmon, hogy a hitbuzgó mijavaiak ellen á megsemmisítő csapást megtegye. Azon cselhez folyamodott ugyanis, melyet a jezsuiták és barátaik több ízben használtak föl a protestánsok ellen: a mijavaiakat mint lázadókat vádolta be Lipót király előtt. Ez értelmében lázadó az is, ki Zöld Marczi, Sobri vagy Rózsa Sándor ellen védi magát, mikor igazságos vagyonát akarják elrabolni. Hanem a jesuitismus „ad majorem dei glóriám "ily eszközöktől sem irtózik.Csakugyan jött is fensőbb rendelet, mely meghagy ta,mely hogy a mijavaiak kérdőre vonandók, az izgatók pedig megbüntetendők, a lelkész végre— mint afönforgott körülmények közt máskép nem is lehetett—száműzendő. Ily aljas mesterkedések folytán a templomot 1699. april. 17.-dikén erőszakosan elvették, K rm an t—minden kihallgatás nélkül — Csejte várába fogság ra hurczolták; helyébe pedig egy barátot helyeztek be azegyházba. De az isteni gondviselés, mely a magyarországi evangélikus egyházat annyi vértanúság daczára sem hagyta elenyészni, ugy hogy 10*