Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula

egyháztörténetét: azon evangélikusokat is kárhoztatni kénytelen, kik rajongó dühöktől elkapatván 1674-ben Nyitravármegyében néhány rom. kath. plebánust, továbbá két ferenczrendi barátot Kecskeméten és Csepelényi Györgyöt, pálrendi remetét és afüzéri (közel Kassához) plébánia administratorát, agyon verték. *) Azonban a higgadt történész me

g fogja tudni különböztetni azt, hogy ezen vétkes kihágások csak egyesek vak dühének róhatók fel, mely a folytonos zaklatások által nagyon is nagy mértékben előidéztetett; mig a másik, t. i. a r. kath. fél részéről maga az állam és a r. kath. egyház fejei által egész rendszeres üldözés vétetett foganatba. De már nem akarom az olvasót e gyászos emlékek hosszadalmas felújításával untatni. Ugy hiszem egyébiránt, hogy a mai időt összevetve a múlttal', nemcsak hajlandók leszünk a tudomány- és művészetben haladás jótékony befolyását a gyakorlati életre is méltánylólag elismerni, és egy kissé kevesebb hitelt adni azoknak , kik a jelen kort a múlttal szemben ócsárolják: hanem készséggel igazat is fogunk adni azon német r. kath. irónak, ki egyik versezetében állítja, miszerint hiszi, hogy a szeretet parancsolata, mely hajdan kőtáblára Íratott, határ nélkül maradna, ha isten azt szivünkbe is nem véste volna, és hogy noha tudja, mily enyhítő balzsam az élet bajaiban és mily biztos szövétnek az élet kétes eseteiben a hit; de ám „azt is tudja, hogy maga a hit, papjai kezében, több roszat mivelt tizenhét századon át, mint az ész hat ezredéven keresztül." **) Hanem forduljunk már végkép el ama gyászemlékektől, és adjunk hálát a gondviselésnek, hogy már többé nem marczangolja szét édes hazánkat a hitvallásért való küzdelem, és hogy oly időkre virradtunk, melyekben a vallás és egyház terén a keresztyén szeretet és a vallásfelekezetek közti kölcsönösség nemsokára hazánk törvényhozása által is biztosíttatni fog, mi egyik nem leggyengébb talpkövét képzendi alkotmányunk épületének. *) Szalay László V. 169.. Merle d'Aubigné 23^. 239. 272.. **) Ich weiss — die Welt hat es erfahren — Dass selbst der Glaub' in deiner Priester Hand Mehr Böses that in siebzehn hundert Jahren, Als in sechs tausend Jahren der Verstand. A. Blumauer : Glaubensbekenntniss eines nach Wahrheit ringenden Katholiken.. Kajz. a magy. prot. tört. 9