Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

2. A Kollégium szervezete

6 kéletesen a helyzetet s ennék a körülménynek a terhére írható, hogy vitás vagyonjogi kérdések vannak még ma is a magyarhoni ev. egyház és az elszakadt terüle eken alakult új evangélikus egyházak között. Ilyen vitás kérdés például az a követelés is, amelyet köztudómás szerint a szlovák ev. egyetemes egyház állított föl a magyar ev. egyetemes egyházzal szemben, Fay nor Dusán, szlovák ev. egyetemes püspök 1931. évi november hó 3. napján érkezett átirata szerint, a „volt közös egyházi vagyon" megosztására vonatkozólag. Függetlenül atitól, hogy e szlovák ' igénybejelentés alapján felmerülő vitás kérdések a szóbanforgó egyházi vagy egyházi jellegű vagyonokra vonatkozólag milyen elintézést nyernek, — a status quo marad-e fenn, barátságos egyezség jön-e létre, avagy nemzetközi per ' fog dönteni, — megállapítható, hogy e kérdések tisztázása anélkül, hogy az eperjesi Kollégium kérdése és jogi sorsa is tisztázás alá ne kerülne, szóba sem jöhet. Az a felbecsülhetetlen történeti és kulturális érték, amelyre az ev. egyház e Kollégiumban évszázadokon keresztül talált és a kollégiumi vagyonnak egyházunk szerény vagyoni viszonyaihoz mért igen nagy jelentősége a kollégiumi vagyon sorsának e felmerült; vitás kérdések elrendezésében mindenképen perdöntő szerepet biztosít. Ez a körülmény teszi viszont szükségessé azt is, hogy erre az eshetőségre felkészülve, a ' Kollégium szervezetének, történe ének, jogi jellegének mindazokat a körülményeit, mozzanatait és jellegzetességeit, amelyek az esetleges nemzetközi tárgyalások alkalmával súllyal eshetnének a latba, a lehetőség szerint beható vizsgálat, alá vegyük. 2. A Kollégium szervezete. Az a kérdés merült, fel már most elsősorban is, ki volt tulajdonképen az ősi Kollégium tulajdonosa, mi adta meg a Kollégium kollégiumi jellegét és mi történt a Kollégiummal a bekövetkezelt területváltozással kap-