Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

1. Az ev. egyház vesztesége és az eperjesi ev. Kollégium

1. Az ev. egyház vesztesége és az eperjesi ev. Kollégium. A trianoni békeparancs, amely a« ezeréves Magyarország területét, a földrajzi és történelmi követ.élményekkel számot se vetve, oly meggondolatlanul és köoiynyelműen darabolta fel, súlyos veszteségeket mért többek közt az összes magyar történeti egyház felekezetekre is. Lélekszámban akkor, amidőn a Magyar Birodalom lakosságának több mint a fele idegen impérium alá került, mindegyik 'történeti egyházfelekezet vesztesége igen jelentékeny és súlyos volt- A legsúlyosabb természetesen a rómiai katholikusoké, akiknek lélekszáma 10.888.138ról 4.778,421-re olvadt le, alkik teliáfti 6.109,717 lelket veszítettek. Közel egymillió lelket, pontosan 987,056-t vesztettek azonban a reformátusok is és nem sokkal kevesebbel, 855,107 lelket), az ág. hitv. evangélikusok. Jegyzet az első oldalról: *) E kis tanulmányban közölt fejtegetéseket az eperjesi ev. Kollégiumira vonatkozólag azon szélesebb körű emlékiratból foglaltam «és állítottam össze, amelyet a miskolci ev. jogakadémia szervezeti szabályzatának eSötkéseitése céljából dolgoztam; ki, — az ősi Kollégium, történeti múltjára és jogi személyiségére való tekintettel. A tanulmányban felsorolt történeti adatok forrásaként ag eperjesi ev. Kollégium Értesítőit, aiz ev. egyetemes egyház és a tiszai ev. kerület jegyzökönyveit, valamint az ev. egyetemes egyház levéltárát használtam. A jogelvi fejtegetések forrásmunkáikónt különösein vitéz Moőr Gyula „A jogi személyek elmélete" (Budapest, 1931.) és Szászy István „Az államok közötti utódlás elmélete" (Budapest, 1928.) cimü müveit és Ereky István még kiadatlan és csupán kéziratban köjzkézen forgó „Közigazgatási jogi jegyzetei"-t kell kiemelnem.