Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

8. A Kollégium vagyona

36 kü közintézményi (établissement d'utilité public) jogi minőségéből folynak. Érvényt keil szereznünk tehát, ebben az 1 esetben, teljes és tökéletes mértékben, a téleles jog szabályai és a jogelmélet jogelvei által is alátámasztott alapítói akaratnak, amelynek értelmében jogaink az ősi Kollégium vagyonára, — azoknak az intézményeknek a javára, amelyek az alapítói akarat célkitűzéseit szem előtt tartva magyar földön folytatják tovább a Kollégium ősi falai közölt e célkitűzések követésében megzavart működésüket, — kétségtelenül fennállanak. 8. A Kollégium vagyona. Említettük már, hogy az eperjesi ev. Kollégium vagyona, különös tekintetei az ev. egyház szerény vagyoni viszonyaira, igen nagy súlyt jelenthet egy esetleges vagyonmegosztás vagy a „volt közös egyházi vagyon" felszámolási mérlegéin. E vagyon felől pontos értékeléssel összeállított kimutatások avagy mérlegek nem álltak rendelkezésre, Osupán nagyjában való tájékoztatás céljából azonban a kollégiumi vagyon felől, feljegyezhetjük a következőket: A Kollégium vagyona 1. ingatlanokból, 2. ingóságokból és 3. a kollégiumi alapítványokból állott. 1. A Kollégium legértékesebb ingatlana az Eperjes város főterének közepén kiemelkedő monumentális, kétemeletes központi épület volt, amelyhez — bár ha többször is átépítették — történelmi tradíciók is fülödnek. Második értékes ingatlana a Kollégiumnak az új főgim náziiun volt, amelynek telkét 1916-ban Dornhoffer Gusztávtól 62.000 K-ért vásárolták s amelyen a főgimnázium felépítése további 459.217 К 54 f. költségbe került. Harmadik épületében,, amely 1904-ben 65.691 К építési költséggel épült, a kollégiumi convictus volt elhelyezve. Ezeken kívül a mintegy 4 kat. holdnyi botanikus-kert. a rajta lévő kisebb épület és egy réigi tornacsarnok tartoztak még a Kollégium ingatlan vagyontárgyai közzé. 2. A kollégium ingó vagyona a kollégiumi könyvtárakból, múzeumból, illetve szertárakból és intézeti felszerelésekből állott. A könyvtárak kö|zül a legnagyobb volt az u. n. kollégimi nagykönyvtár, amely évtizedeken keresztül történt gyűjtés, ado-