Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében

27 giuai oly magánjogi személyiségként szereplő, de egyben sui generis egyházi jellegű közhasznú intézet (établissomen, d'utilité publie), amely mint intézetszerű alapítvány, az alapítványokra vonatkozólag érvényes jogszabályok és jogelvek uralma alatt áll — végezetül ahhoz a döntő« jelentőségű kérdéshez jutunk, hogy az államok közötti jogutódlás veiére miképen intézkedik erre vonatkozólag a nemzetközi jog? » Figyelmüket e kérdés vizsgálatánál természetesem elsősorban az u. n. régi nemzetközi jog és jogtudomány szabályaira, illetőleg elveire, másodsorban magára a trianoni békeszerződésre, végül pedig a békeszerződés rendelkezéseinek az újabb nemzetközi megállapodásokban bekövetkezett módosulásaira kell irányítanunk. 1 1. Megjegyezhető mindenekelőtt, hogy az államok 1.ezötti utódlás szempontjából az alapítványok sorsáról a nemzetközi jogban a világháborút befejező békekötéseikig, amelyekben e kérdés csak nagyon röviden és felületesen nyert elintézést, csupán a Poroszország és Szászország között 1818-tól 1825-ig létrejött egyezmények intézkednek «s e kérdésben maga a jogi irodalom is teljesen szegény. Mindezekből azonban mégis kétségtelenül megállapítható, hagy а nemzetközi jog éles különbséget tesz, az államok közötti utódlás szempontjából, az alapítványokra vonatkozólag, magánérdekű és közérdekű alapítvány között. A magánérdekű s különösen a családi-alapítványokat az állami területváltozás nem érdekli. Ezek az alapítványok az utódállamok területére eső javaikat továbbra is megtartják sértetlenül s minden vonatkozásban úgy tekintendők, mintha magánszemélyek volnának. A közérdekű alapítványok ' azonban más elbíráláe alá esnek s ezekre vonatkozólag a nemzetközi jog bizonyos esetekben a megosztás álláspont ján áll. A múlt században kialakult nemzetközi jogi gyakorlat az alapítványokat az előd és utódállamok között abban az esetben